Farsangfarki felvonulás a Belvárosban

2019.03.02. 16:32
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. március 2. (szombat) 
Kiseprűzték a telet, hogy írmagja se maradjon!    Galéria
 
 
 
 
 

Éppen itt volt az ideje annak, hogy kiebrudalják a telet Székesfehérvárról!  Egész délután erre készültek a parádés hangulatú fiatalasszonyfarsang és a fehérvári farsangfarki felvonulás résztvevői Székesfehérvár Belvárosában. A népszerű családi programot ötödik alkalommal rendezte meg a Színtér Egyesület és a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány.

Európa-szerte sok városnak megvan a maga farsangi ünnepe, karneválja. Székesfehérváron az asszonyfarsangnak volt nagy hagyománya, erre alapozva született meg öt évvel ezelőtt a babakocsis felvonulással egybekötött fiatalasszonyfarsang ötlete. A rendezvény célja, hogy a jelmezekbe, álarcokba öltözött résztvevők hangoskodva, tánccal és zenével űzzék ki a telet a királyi Belvárosból, és üdvözöljék az éltető tavasz eljövetelét.

A kisgyermekes családok körében igen népszerű program kora délután kézműves foglalkozással kezdődött az Igézőben. A kicsik és szüleik együtt készítettek ötletes, színes álarcokat, maszkákat Gonda Emma és Hegedűsné Sevella Zsuzsanna vezetésével. Sok kisgyermek magára öltötte és szívesen mutatta meg az óvodai farsangra készített jelmezét.  

Ezt követően indult a jelmezes, hangoskodó farsangi felvonulás az Igézőtől a Városház térre, ahol a résztvevők az utca népével közösen körbetáncolták az Országalmát és seprűvel igencsak ellátták a telet jelképező hóemberes maskarások baját. A színes menet ezután visszatért az Igézőhöz, ahol fánkos ügyességi játékokkal zárták a télűző délutánt.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából. 
 



 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Május
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
  
  
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.