Minden magyar felelős minden magyarért

2019.03.06. 12:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. március 6. (szerda)
Székesfehérváron is megemlékeznek a Székely Szabadság Napjáról
 
 
 
 
 
A Székely Szabadság Napján az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúk előtt hajtunk fejet. Ebben az évben is megemlékeznek Székesfehérváron a 165 éve elhunyt áldozatokról. A vasárnap délután 15.00 órakor kezdődő programokra a szervezők mindenkit várnak, akinek fontos a nemzeti összetartozás, a külhoni magyar autonómia és a magyar megmaradás ügye.
 
A székely szabadság napját a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján világszerte minden év március 10-én ünneplik, amikor megemlékeznek a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett székely vértanúkról. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták. A Székely Vértanúk Emléknapja a kezdeményezésnek köszönhetően vált világszerte a székely szabadság melletti szolidaritás napjává is.
 
Székesfehérváron 2012 óta tartanak a székely ünnepkörhöz kapcsolódó programokat, harmadik éve pedig szélesebb körben is megemlékeznek ezekről, a marosvásárhelyi főeseménnyel szinte megegyező időpontban. Deák Lajosné önkormányzati képviselő, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka a szerdai sajtótájékoztatón kifejezte, hogy a szolidaritás napján a bátorság és hűség vértanúi előtt hajtanak fejet. Az emléknapon Székesfehérvár testvérvárosa, Csíkszereda előtti tiszteletből a Városházára is kikerül a székely lobogó, felhívva a figyelmet az összmagyarság összetartozására.
 
Juhász László, a Székesfehérvári Székely Bál szervezője, önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy a Magyarok Világszövetségének Fejér Megyei Szervezete évek óta megtartja a Székely Szabadság Napját. „Idén is szélesebb körben rendezzük már meg Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával ezt a napot. Ez több szervezet közös munkáját tükrözi, melyek sokat tettek már a határon túli magyarságért. Minél több emberhez szeretnénk eljutni a rendezvény üzenetével, amely kiállás a székely autonómia mellett.” – emelte ki Juhász László.
 
Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke ismertette a programokat: a fehérvári esemény vasárnap délután 15.00 órakor a maroshegyi székelykapunál kezdődik, amely Székesfehérvár és Csíkszereda testvéri kapcsolatának szimbóluma. Ezt követően 15.45 órakor az Országalmához várják a résztvevőket, egy közös sétára az Országzászló térig. Az ott folytatódó megemlékezésen Vesztergám Miklós játszik majd tárogatón, valamint Becze Katalin Margit népdalénekes és a Baráth Eszter, a Fehérvári Versünnep győztese is közreműködik. Az ünnepségen Kónyi-Kiss Botond, Juhász László, Boór Ferenc és Deák Lajosné mondanak köszöntőt. Hozzátette: „Az ő fájdalmuk a mi fájdalmunk, megemlékezni vértanúhalálukról nem szimpátia kérdése, hanem kötelességünk.”
 
A megemlékezés és a székely autonómiáért való kiállás fontosságáról Kónyi-Kiss Botond, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom országos alelnöke beszélt. Kiemelte, hogy a székesfehérvári programokkal a székely-magyar összefogás mellett kívánnak kiállni – Szent István városában a Szent István-i határokat érvényesíteni.
 
 
A sajtótájékoztatón készült képek és az esemény plakátja letölthetőek a Galériából.
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.