A magyar történelem másodperc mutatói

2019.03.07. 16:33
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. március 7. (csütörtök) 
Bemutatták az Árpád-ház Program aktuális fejlesztéseit
 
 
 
 

Elkezdődik az Árpád-ház Program keretében megvalósuló Nemzeti Emlékhely Sétaút kialakítása. A magyar történelem másodperceit megörökítő fejlesztésről és a program más aktuális fejlesztéseiről sajtótájékoztató keretében számolt be Vargha Tamás országgyűlési képviselő, az Árpád-ház Program kormánybiztosa, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lantay Attila városi főépítész.
 
Magyarország Kormánya 2013-ban kormányhatározatban döntött a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely, mint kiemelkedően fontos örökségünk ápolására, megóvására és bemutatására szolgáló Árpád-ház Program koncepciójának tartalmáról, fejlesztési céljairól, ütemezéséről. A Program fejlesztési alprogramja, „Az ország bölcsője" címmel a székesfehérvári királyi koronázó- és temetkezési templom, valamint az azt befogadó koronázóváros legkiemelkedőbb kulturális örökségi értékeit igyekszik egységben kezelni. Ennek részét képezi – többek között – a Nemzeti Emlékhely Sétaút is.
 
A 2019-es évben megvalósuló programelemekről sajtótájékoztató keretében számolt be Vargha Tamás országgyűlési képviselő, az Árpád-ház Program kormánybiztosa: „Elődeink előtt hajtunk fejet a megvalósuló beruházásokkal, hogy méltóképpen emlékezhessünk meg róluk. Terveink között szerepel, hogy a hajdani Köztársaság moziban bemutassuk az egykori Bazilika köveit, illetve, hogy a Belváros déli részét sétaúttá alakítsuk.” – emelte ki az országgyűlési képviselő.
 
Dr. Cser-Palkovics András polgármester jelentős pillanatnak nevezte a mostanit: a munkaterület-átadással elkezdődik az első olyan munkarészlet, amely kézzelfogható eredményeket hoz az Árpád-ház Program tekintetében. Amint elmondta, sokan kérték, hogy valamilyen formában mutassa be a város, hogy mely királyainkat, uralkodóinkat mikor koronázták vagy temették a történelmi fővárosban: „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Sétaút kialakítása egy hiánypótló programelem lesz, hiszen így gyönyörű Belvárosunkat bemutatva az idelátogatók megismerkedhetnek a városhoz kötődő királyokkal. Talán szimbolikus is, hogy az Árpád-ház Programon belül ez az első elem, amely megvalósul.” – tette hozzá a városvezető, kiegészítve azzal, hogy a Sétaútat kivitelezését helyi vállalkozás nyerte meg. A Köztársaság mozival kapcsolatban kiemelte, hogy az összes előkészítő munkán túlvannak – elkészültek az engedélyes tervek és a kiviteli tervek, az összeállítása zajlik a kivitelezésre szóló közbeszerzési eljárásnak, melyet március áprilisban kiírhatnak. Ahogy mondta, idén elindul az Aranybulla emlékműnek és környékének rehabilitációja is, amely szintén a Program keretében valósul meg.
 
A nyár második felére elkészülő munkafolyamatokról Lantay Attila városi főépítész beszélt, elmondta, hogy a Nemzeti Emlékhely Sétaút egyfajta kerete annak a relikviagyűjteménynek, amely Székesfehérváron található. A Sétaút egy időutazásra várja látogatóit, a kialakított rovátkák és feliratok a magyar történelem másodpercmutatói lesznek, melyeken itt koronázott vagy temetett uralkodóink nevei, az információs táblákon pedig a hozzájuk köthető fontos információk lesznek feltüntetve. Ehhez még egyéb szabadtéri építészeti eszközök kapcsolódnak majd, illetve zöldövezeti beavatkozások és szabadtéri kiállítási pavilon, valamint urbanisztikai beavatkozás is lesz, amellyel a Belvárost még élhetőbbé, kompaktabbá, átjárhatóbbá és szerethetőbbé kívánják tenni.
 
 
Az eseményen készült képek és az aktuális fejlesztések részletes leírása letölthető a Galériából.
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.