Márciusi ifjak

2019.03.15. 13:23
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. március 15. (péntek)
Életre keltek a forradalmi események a Belvárosban. Galéria
 
 
 
 
 
Székesfehérvár minden évben egyedülálló programmal tiszteleg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. 2019-ben is különleges műsor készült, amelynek főszereplői most is a fehérvári fiatalok, a diákok. A Belvárosban látványos utcaszínházi előadáson, igazi közösségként ünnepelhettek együtt a városlakók. A Vasvári Pál Gimnázium diákjai idézték meg a kor hangulatát, „életre kelt” a 12 pont, kézzel fogható közelségben jelentek meg a történelmi alakok. A nagyszabású megemlékezésen dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott ünnepi beszédet. Az egész napos programok között a huszárok lovasbemutatója és a József-napi kirakodóvásár kínált látnivalót a közönségnek.


A hagyományokhoz hűen idén is tartalmas programokkal várták az ünneplőket Székesfehérváron március 15-én. A Palotavárosban reggel 09.00 órától a Huszártáborban lópatkolást és tüzérségi fegyverbemutatót láthattak az érdeklődők. Szintén tartalmas elfoglaltságot biztosított minden korosztálynak a hagyományos József-napi vásár a Belvárosban, ahol az őstermelők és kézművesek portékáiból lehetett válogatni, a gyerekeket pedig kreatív foglalkozásokkal várták. Korabeli nyomdatechnikával készíthették el a Nemzeti dalt, a 12 pontot és zsoldkönyüket. A magyar faműves hagyományokon alapuló családi kreatív faműves programok mellett a Vándorjátszóházban zajló kézműves foglalkozásokon huszárbábokat is készítettek.

A Városház téren tartott megemlékezés a Vasvári Pál Gimnázium látványos előadásával kezdődött. A „Márciusi Ifjak” – azaz „MI” című ünnepi előadás keretében a fehérvári fiatalok mutatták be, hogyan képes továbbélni a 171 évvel ezelőtti forradalom a XXI. századi fiatalok gondolataiban. Az idei év ünnepi műsorában kulcsszerepet kapott korunk új vizuális médiája: Falvay Miklós videóművész és csapata épített hidat múlt és jelen között a számítógépes animáció lehetőségeit segítségül hívva. A műsor koreográfusa Fehérvár Táncosa, Tátrai Réka, a társrendező Nyári Ádám - mindketten a Vasvári végzősei. A zenei vezető Cserta Balázs volt. A Nemzeti dal, valamint a fináléban felhangzó Szózat- és Himnusz- feldologzás Szirtes Edina “Mókus” szerzeménye. A műsort dr. Matuz János írta és rendezte. Az ünnephez méltó, sodró lendületű előadásért hatalmas tapssal mondott köszönetet a közönség.

„1848. március 15-én nem egyszerűen legnagyszerűbb forradalmunk kezdetét ünnepeljük, hanem a cselekvők előtt rójuk le a tiszteletünket!” – kezdte beszédét dr. Cser-Palkovics András polgármester. „Tudni, hinni, cselekedni! Tudni azt, amit a korról tudni lehet, hinni abban, hogy tudásunk és fantáziánk egy szebb kort érlelhet, és cselekedni, azaz megtenni azt, ami kitűzött célunk felé vezethet, ezek a dolgok vezérelték 1848 forradalmár ifjait. (…) Nincs igazán könnyű dolga senkinek sem, akiben tudás, hit és tettvágy buzog. Neki döntenie és tennie kell, segítőket toborozni, tevékeny híveket lelkesíteni, irányítani, ösztönözni és korlátozni, irányt mutatni.” – fogalmazott. „Nagyban is és kicsiben is, csupán a tett képes formálni a jövőt. Persze egyáltalán nem mindegy, milyenek ezek a tettek, hiszen vannak, akik azért tennének, hogy az ellentétekből harc legyen, mások – mint szándékaink szerint mi is itt, Fehérváron – azért küzdenek, hogy az értelmes, építő vitákat nyugalom kövesse.”- emelte ki ünnepi köszöntőjében a város polgármestere.

Dr. Molnár Krisztián,  a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke beszédében elmondta: „A magyar szabadságharc hősei a tettek emberei voltak. Igaz hazafiként úgy cselekedtek, ahogy azt lelkiismeretük, őszinte hazaszeretetük kívánta tőlük. Vállt vállnak vetve harcoltak, mert hittek közös értékeinkben, mint amilyen a szabadság, a becsület és a nemzeti önrendelkezéshez való jog. Azért fogtak össze, mert osztoztak egy álomban, amely szerint a magunk sorsáról csak mi magunk dönthetünk. Egy álomban, amely szerint a magyarság irányt mutathat Európa népeinek abban, hogy miként lehet sikeres, egymást tiszteletben tartó jövőt kialakítani. Nem valami ellen fogtak össze! Nem a pusztítás, a rombolás volt a céljuk. Valami mellett tették le a voksukat. Építkezni akartak. Jobbá tenni az országot. Felemelni a mélyből. A jövőt, a haladást, a fejlődést tartották szem előtt – és ezért akár saját életüket is hajlandóak voltak feláldozni!”

„Kívánom mindannyiunknak, hogy a ‘48-as forradalom és szabadságharc dicső emléke erőt, reményt és hitet adjon nekünk, hogy tovább folytathassuk megkezdett munkánkat. Kívánom, hogy országunkat megőrizhessük saját országunknak – egy nemzetében erős és büszke Magyarországnak, amely szabadságszeretetből, hazafiságból példát mutat Európának. És legfőképp kívánom, hogy a 48-as hagyományt gyermekeink, unokáink, és mégtávolabbi leszármazóink mindig megőrizzék, és általa még izmosabbá, erősebbé és ellenállóbbá kovácsolják szeretett nemzetünket!” – zárta beszédét a közgyűlési elnök.

A március 15-i program ünnepi koszorúzással ért véget. A köszöntőket követően a Városház téri ünnepség résztvevői a Fekete Sas Szállóhoz vonultak, ahol annak idején a fehérvári márciusi ifjak találkoztak a forradalom napjaiban. A szálló falán lévő emléktáblánál helyeztek el koszorút a Magyar Kormány, a Fejér Megyei Önkormányzat és Székesfehérvár Önkormányzatának vezetői, valamint a fegyveres testületek, az egyházak, a pártok, az oktatási intézmények, a civil szervezetek képviselői és magánszemélyek is megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. 

A székesfehérvári fiatalok ünnepi műsorát 15.00 órakor megismétlik a Városház téren. A városi programok délután tovább folytatódnak, a látogatókat a József-napi vásár, valamint kreatív foglalkoztatók és játszóházak várják.

Az ünnepi megemlékezésen készült fotók letölthetők a Galériából.

fotó: Molnár Artúr, Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.