Székelykaput avattak

2012.03.21. 22:52
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2012. március 22. (csütörtök)
Csíki műremek fogadja ezentúl a Balaton felől a városba érkezőket.
 
 
 
Székesfehérvár és Csíkszereda polgármestere avatta fel azt a székelykaput, amelyet civil szervezetek közreműködésével és a két testvérváros önkormányzatának támogatásával állítottak az egyik Balatoni úti körforgalomban. A városba érkezőket ezentúl ez a gyönyörű mestermunka fogadja majd, Székelyföldet idézve.
 
Sokan látták az elmúlt napokban a készülődést és azt, hogy mesteremberek dolgoztak a város határában. Azt a székelykaput állították fel, amelyet szerdán késő délután avattak a Balatoni úti körforgalomban. Kettős apropót ragadtak meg a szervezők az ünnepi alkalommal: Székesfehérvár és Csíkszereda testvérvárosi szerződésének egyéves évfordulóját, valamint a tavaszi napfordulót. A székelykaput stílszerűen Maroshegyen állították fel, ahol számos utca viseli erdélyi települések neveit.
 
Brájer Éva, Maroshegy önkormányzati képviselőjének kezdeményezését vitték tovább a Fejér Szövetség koordinálásával azok a civil szervezetek, akiknek a közreműködésével Székesfehérvárra került a díszes székelykapu. A 165 magánszemély, több civil szervezet, valamint az önkormányzatok támogatásával megvalósult kezdeményezés újabb szál, mely összeköti a két testvérvárost, Székesfehérvárt és Csíkszeredát – hangzott el az avatáson, melyen mindkét település polgármestere is részt vett.
 
„A székelykapu felállításának fontos üzenete van: az, hogy tisztelnünk és ápolnunk kell hagyományainkat, kultúránkat és nemzeti múltunkat. Történelmi fővárosként Székesfehérvárnak ez kiemelt feladata.” – fogalmazott beszédében dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere azt is kiemelte, hogy ezzel a most bebizonyított összefogással nyer értelmet a Csíkszeredával kötött testvérvárosi szerződés is. Köszöntőjében a városvezető köszönetet mondott polgármester társának és a Fejér Szövetségnek. Dr. Cser-Palkovics András felhívta a figyelmet azokra a honosítási eljárásokra is, melyek keretében a városunkban letett esküvel lesznek nemzettársakból honfitársaink a mai határokon túl élő magyarok.
 
A székelykapu avatására Székesfehérvárra érkezett Ráduly Róbert Kálmán. „Egy éve írtuk alá az örök időkre szóló együttműködést Székesfehérvárral és most újra itt vagyunk. A város határában felállított székelykapu is mutatja az összetartozást. Ezentúl a fehérváriak, ha hazatérnek városukba, lelki szemeik előtt mindig látják majd Hargitát, Csíkországot, Székelyföldet.” – mondta el köszöntőjében Csíkszereda polgármestere. Ráduly Róbert Kálmán emellett köszönetet mondott minden jó szándékú embernek és szervezetnek, aki segített újabb dimenziót nyitni a két város kapcsolatában.
 
A székelykaput Kovács Gábor csíki faragó mester készítette fiával, hargitai csertölgyből. Az avatáson hagyományőrző huszárok is részt vettek, akik háromszor lovagolták körbe az alkotást. Ezt követően a kapu felszentelésével és szertűzzel zárult az ünnepség.
 
A programon készült fotók letölthetőek a Galériából!
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.