Nyitottság és kísérletező kedv kilencven alkotásban

2019.04.05. 20:04
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 5. (péntek)
Megnyílt a megyei képző- és iparművészeti kiállítás a Csók Képtárban. Galéria 
 
 
 
 
Megnyílt a Fejér Megyei Tárlat a Csók István Képtárban, mintegy kilencven művészeti alkotással. Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében az értékek megbecsülésének és bemutatásának az erkölcsi kötelességéről szólt: így valósulhat meg, hogy a kultúra az életünk részét képezze. A kiállítást Pataki Gábor művészettörténész nyitotta meg: figyelemre méltónak nevezve, hogy radikálisan fiatalodik a kiállítók nagy számú mezőnye, amelyben a művészek elkötelezettek, nyitottak és kísérletező kedvűek. A megye legjobb alkotóinak járó díjakat Páhi-Fekete Noémi fotográfus, Tábori Csaba festő- és grafikusművész, Varga Gábor Farkas grafikus és Várnai Gyula festőművésznek ítélték oda. 


Ma nyílt meg a Fejér megye kortárs képző- és iparművészetét bemutató tárlat a Csók István Képtárban. A több évtizedes hagyományokkal bíró Fejér Megyei Tárlat az alkotóknak az utóbbi két évben készült műveit mutatja be.

A Szent István Király Múzeum igazgatói jogkörben eljáró igazgatóhelyettese, Pokrovenszki Krisztián köszöntötte az ünnepélyes megnyitó résztvevőit, és az intézmény nevében az örömét fejezte ki, hogy négy év után újra Székesfehérvár ad otthont a tárlatnak. 2019-ben összesen 86 művész nyújtotta be alkotását a nívós kiállításra.

„A kultúra, a művészet hozzátartozik az életünkhöz, az értékrendünkhöz.” – Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében az értékek megbecsülésének, az alkotó művészek támogatásának, illetve bemutatásának a fontosságát és felelősségét hangsúlyozta. A megyei tárlat megmérettetési lehetőség is, mondta, és a kiállítók magas számát, a kiváló munkákat méltatta – köszönetét tolmácsolva a Múzeumnak a több hónapos, felelősségteljes szervező munkáért.

Pataki Gábor
művészettörténész szakmai ajánlásában a lokális iskolák művészeti tradícióitól indult. Azt mondta, a Fejér megyei művészet a múlt század hatvanas éveitől, a Szent István Király Múzeum kiállítási és szervező tevékenysége nyomán került fel a művészeti térképre; innen indultak később a művésztelepek, a biennálék is. Művészetszociológia szempontból – fejezte ki – figyelemre méltó a kiállítók nagy száma és a radikálisan fiatalodó mezőny: ez összefüggésben van a megyében működő művészeti általános és középiskolák működésével, ahol felkészült, nyitott és kreatív pedagógusok foglalkoznak a növendékekkel. Méltatta a kiállító alkotók műfaji és témabeli sokszínűségét, amely a festményektől a szobrokon keresztül az alkalmazott művészeti alkotásokig megmutatkozik. Érzékelhető a kiállítók elkötelezettsége, nyitottsága, a kísérletezős vállalkozó kedv, ami elmozdulást eredményez a hagyományos művészetektől – fogalmazott.  

A független szakmai zsűri által odaítélt elismerések közül Fejér megye díját Tábori Csaba festő- és grafikusművész vehette át Tanka Csabától, Székesfehérvár díját Brájer Éva alpolgármester Varga Gábor Farkas grafikusnak, Dunaújvárosét Gombos István alpolgármester Várnai Gyula festőművésznek (az elismerést egy külföldi ösztöndíj miatt felesége vette át) adták át, a Dunaújvárosi Művészetért Alapítvány nevében pedig Bokor Zsuzsa alapítványi titkár Páhi-Fekete Noémi fotográfusnak gratulált.


A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!





Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.