Emléktáblát avattak a Don-kanyar kápolna létrehozóinak tiszteletére

2019.04.06. 17:46
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 6. (szombat) 
A bronz emléktáblát az alkotó Nagy Edit szobrászművész és Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere leplezték le.    Galéria
 
 
 
 
 
Méltósággal teli esemény keretében emléktáblát avattak ma délután azok tiszteletére, aki megálmodták és anyagi hozzájárulásukkal, munkájukkal támogatták a Don-kanyar Emlékkápolna felépítését. A pákozdi Mészeg-hegyen a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség tagjai gyűltek össze, hogy részvételükkel köszönetüket fejezzék ki az emlékhely létrehozóinak – kiemelten Bobory Zoltánnak, a kápolna megálmodójának – és közösen adózzanak a katonahősök emlékének. Székesfehérvár Önkormányzatát Brájer Éva alpolgármester képviselte az emlékünnepségen.

Megkondult ma délután a Doni Emlékkápolna lélekharangja, az emlékünnepség résztvevői közösen elénekelték a Himnuszt, majd Berdó Gábor, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. Úgy fogalmazott: „Megszentelt földön állunk! Ennek a helynek a szentségét nem a szentelt víz adja meg, hanem a hősök áldozata, az ismeretlen katona maradványai, az emberi szenvedés, a vér és a könnyek. Ez a kápolna, ami előtt állunk, az összefogás, az összetartozás, a gondolat, a tett és a nemzeti emlékezet megtestesülése.”

A kápolna történetét ismertetve elmondta: amikor az első doni zarándoklatot készítették elő, a szervezők szándéka szerint egy kopjafát állítottak volna az oroszországi emlékhelyen, ám ez nem volt lehetséges. Akkor született meg a gondolat, hogy a kopjafának itthon kell helyet találni, és méltó emlékhelyet kell létrehozni a doni csatákban hősi halált halt katonák tiszteletére.

1992-ben a Doni Bajtársak Szövetségének akkori elnöke, Bobory Zoltán kezdeményezte a Doni Emlékkápolna létrehozását. A jó és nemes ügy érdekében addig soha nem látott összefogás jött létre. A kezdeményezés mellé állt Székesfehérvár Önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, továbbá a történelmi egyházak és civil szervezetek. Ebből az összefogásból hozták létre a Don-kanyar Kápolna Alapítványt, melynek felhívására az ország minden részéről érkeztek pénzbeli felajánlások vállalkozásoktól, intézményektől és magánszemélyektől. Doni túlélők, a hősök hátramaradt özvegyei  és árvái, nyugdíjasok, diákok is voltak az adakozók között. Összefogott az ország, hogy emlék- és zarándokhelyet  emeljenek a Don-kanyarban 1943. január 12-én bekövetkezett orosz áttörés és a visszavonulás áldozatainak emlékére.

Berdó Gábor hozzátette: „Az alapítók – végig járva a megvalósítás nehéz útját – a nemzeti összefogás szintjére emelték az emlékhely létesítésének gondolatát. Bizonyították, hogy a világháborúban elveszett magyar katonák hősies helytállásának emléke nem veszett el a történelmi emlékezet homályában. Olyat tettek, ami méltón fejezi ki azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Megálmodták, megteremtették az anyagi alapokat, megtervezték, megépítették az emlékhelyet. Legmélyebb belső meggyőződésüket, legszebb gondolataikat, jobbító szándékukat, lelkük szépségét tették bele és osztották meg mindenkivel. Megtalálták a tervezőt és a kivitelezőket, és az összefogás eredményeképpen 1993-ban megépülhetett a kápolna. Átadása, felszentelése és az ismeretlen katona maradványainak hazaszállítása, méltó elhelyezése óta nemzeti zarándokhellyé vált. Évente sok ezren látogatnak el ide, mondanak el egy imát, elmorzsolják könnyeiket és emlékeznek. Emlékeznek az apákra, a nagyapákra, egy sok éven keresztül megtagadott hadseregre, a meggyalázott hősökre.”

A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség 2018. évi közgyűlésén elhatározta, hogy emléktáblával tiszteleg azok előtt, akik megálmodták, adományaikkal lehetővé tették, és szakértelmük, munkájuk hozzáadásával megépítették a Doni Emlékkápolnát. A bronz emléktáblát az alkotó Nagy Edit szobrászművész és Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere közösen leplezték le ma délután.

A táblán kiemelten szerepel Bobory Zoltán neve, aki az emlékhely megálmodója, az összefogás kezdeményezője, az alapítvány titkára, a Doni Szövetség volt elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, Székesfehérvár díszpolgára. Megható gondolatokat idézett a megjelentekhez: „Azért, hogy ez a kápolna felépülhetett, nekem nem jár már köszönet. Megkaptam annyi köszönetet az elmúlt évtizedek alatt, ami miatt én bátran merem mondani életem végéig, hogy boldog ember vagyok! S azért, hogy én boldog ember lehetek, nekem nem jár köszönet!”

Az avatóünnepség méltó zárásaként Brájer Éva, Berdó Gábor és Bobory Zoltán közösen koszorúzták meg az ismeretlen katona sírját a kápolnánál, majd a résztvevők is elhelyezték az emlékezés virágait.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg:
Berdó Gábor és Havasi Tímea

Fotó:
Molnár Artúr
 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.