A magyar néptáncnak és népzenének varázsa van

2019.04.07. 14:27
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 7. (vasárnap)
A „Szállj elő zöld ág” zárta a XI. Fehérvári Ének kórusfesztivált.
 
 
 
Vasárnap délelőtt a „Szállj elő zöld ág” általános iskolás néptánccsoportok találkozója zárta a XI. Fehérvári Ének Nemzetközi Ifjúsági Énekkari Találkozót. Zsúfolásig megtelt a Csónakázó-tó partjára épült sportcsarnok, hiszen a táncosok mellett több kórus is fellépett – ezúttal a folklórprogramhoz igazított darabokban is megmutatva tudását. 


Gyorsan elrepültek az elmúlt napok – vallják a szervezők és a résztvevők, akiknek köszönhetően újra énekszótól zengett Székesfehérvár. Középiskolás diákokból álló kórusok érkeztek a XI. Fehérvári Ének Nemzetközi Ifjúsági Énekkari Találkozóra, a négynapos programban fesztiválhangversenyek, templomi koncertek és utcai szerenádok egyaránt szerepeltek.

Vasárnap pedig immár hagyományosan a „Szállj elő zöld ág” elnevezésű, az általános iskolás néptánccsoportoknak bemutatkozási lehetőséget adó folklórprogrammal zárult az idei fesztivál. Megtöltötték az MKOSZ Sportcsarnokot a nézők, valamint a fellépő énekkarok és tánccsoportok, akik ismét bizonyították: a magyar néptáncnak és népzenének varázsa, csodálatos ereje van. Nem véletlen, hogy régen főként a tánc kíséretére szolgált az ének, amely azóta már túlnőtt ezen, de semmihez nem fogható élményt ad visszanyúlni ezekhez a gyökerekhez – ez a gondolat vezérelte a szervezőket, amikor a fesztivál részévé tették a vasárnapi néptáncos találkozót is.

„Ismét sikerült egy kiváló csapatot összehívni hazánkból és határon túlról. Nagyon színvonalas, tartalmas fesztiválhangversenyt hallhattunk, a templomi hangverseny kimondottan szép volt, s nagy érdeklődés kísérte, hiszen tele volt a templom. Az eső is megkímélt bennünket, mert éppen akkor nem esett, amikor a szerenádok zajlottak a Belváros több pontján. Nagy csődület támadt, amikor a kórusok „belakták” a tereket, és sokan megálltak érdeklődni, tapsolni. Nagyon nagy élmény volt mindez, amit ez a mai színes és életerős – a népzene és néptánc ihletésű kórusdarabokkal színesített – folklórhangverseny méltón zárt.” – összegezte a fesztivált Kneifel Imre, a főszervező Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI igazgatója, több fellépő kórus karnagya.

A XI. Fehérvár Énekre közel háromszáz résztvevő érkezett: az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola ifjúsági kamarakórusa (karnagy: Wollent Andrea), az Érseki Fiú és Férfikar Pueri Cantores Lublinenses Lublin (karnagy: Honti Attila), a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium Vegyeskara (karnagy: Závori Erika), a Tatabányai Árpád Gimnázium Vegyeskara (karnagy: Szeimann Zsuzsanna), a budapesti Vörösmarty Leánykar és Vegyeskar (karnagy: Gyombolai Bálint), valamint a székesfehérvári Kodály Zoltán Leánykar (karnagy: Feke Mariann), a Kodály Zoltán Fiúkar, a Kodály Zoltán Vegyeskar és a Kodály Zoltán Gimnázium Andante Vegyeskara (karnagy: Kneifel Imre) és a Ciszterci Szent István Gimnázium Vegyeskara (karnagy: Radics Éva).   

A „Szállj elő zöld ág” vasárnapi találkozón a Móri Forgatós Néptáncegyüttes Murci csoportja (vezető: Molnár Gábor), az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Kókonya tánccsoportja (vezető: Kneifelné Vass Éva és Sipos Dániel), a Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Galagonya csoportja (vezető: Cserta Gábor), valamint Bokázó tánccsoportja (vezető: Molnár Gábor), valamint a Szamóca Táncegyüttes, azaz a Csitáry AMI Tóvárosi Iskolába kihelyezett tagozata (vezető: Cserna Bernadette) csatlakozott a kórusokhoz.

A négynapos találkozó a díjak kiosztásával, a résztvevők számára készített oklevelek átadásával ért véget.


A helyszínen készült fotók letölthetőek a Galériából.





Fotó: Simon Erika
Szöveg: Stettler Zsuzsanna

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.