Szociális tevékenység indul ipari parkban

2019.04.08. 13:05
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 8. (hétfő) 
Logisztikai központot épít Székesfehérváron a Katolikus Karitász. Galéria
 
 
 
 
 
Szociális típusú beruházás valósul meg Székesfehérváron a magyar tulajdonú középvállalatok ipari parkjában, az Alba Ipari Zónában: logisztikai központot épít a Katolikus Karitász, 650 millió forintos támogatással. A projekt megvalósulásával a szervezet egyszerűbben, gyorsabban és szélesebb körben tud szociális és katasztrófahelyzeti humanitárius szolgáltatásokat nyújtani: a 800 m²-es raktárcsarnok 250 tonna élelmiszer tárolására lesz alkalmas, amivel 30 ezer család szükségleteit tudják biztosítani. A központ a nyugati országrész logisztikai és koordinációs központjaként működik majd, valamint a helyi és környékbeli szociális feladatellátásban, az önkéntesek összefogásában tölt be szerepet. 



Logisztikai központot épít a Katolikus Karitász 650 millió forintos támogatással az Alba Ipari Zónában. A forrás a segélyszervezet működését, ezáltal a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását segíti a raktárbázis és eszközpark fejlesztésével: a projekt keretében három helyszínen újítanak fel meglévő épületet, bővítik a szolgáltatásokat, valamint két új logisztikai, koordinációs központot építenek, ezenkívül fejlesztési, katasztrófavédelmi és szociális célú eszközöket, járműveket szereznek be.

Az alapkő-letételi ünnepségen a nyitó gondolatokat Spányi Antal megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke fogalmazta meg, hangsúlyozva, hogy a karitatív szervezetek jelentős mértékben részt vesznek a szociális gondoskodás területein a rászorulók ellátásában. A segélyszervezetek, így a Katolikus Karitász is saját forrásból, adományokból és költségvetési támogatásokból biztosítják működésüket: „A fejlesztésre, a kapacitások bővítésére nincsenek elegendő forrásaink, így ez a forrás nagyon fontos volt a szervezet raktárbázisainak, eszközparkjának bővítése, továbbá a meglévő ingatlanok fejlesztése és ezen keresztül a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, segítése szempontjából. (…) Az új központokban a célszerű kialakítással és a szükséges eszközök beszerzésével katasztrófa- és vészhelyzeti mentéshez, gyorssegélyezéshez, újjáépítéshez szükséges tevékenység is lehetővé válik, így a Katolikus Karitász vészhelyzeti bázisaiként is működnek majd.” A projekt megvalósulásával egyszerűbben, gyorsabban és szélesebb körben lesznek elérhetőek a szociális és katasztrófahelyzeti humanitárius szolgáltatások, és az ellátás színvonalának növelése is várható az infrastrukturális fejlesztés következtében – hangsúlyozta a megyés püspök. A program célcsoportjai a vészhelyzetben, hátrányos helyzetben lévő személyek, családok, valamint az őket segítő szakemberek, egyházi dolgozók és civilek.

„Fontos, hogy nemcsak gazdasági beruházások épülnek itt, hanem jó szándékú karitatív tevékenység is elindul az ipari parkban.”– fogalmazta meg ünnepi beszédében Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, méltatva a városvezetés támogatását mind a telekvásárlásban, mind a szervezetnek az ipari parkkal való együttműködésének segítésében. Elmondta, hogy a segélyszervezetek működésében jelentős lépés volt, amikor a kormányzat megszüntette az adományok ÁFA-terhét, valamint megszervezték a segítségnyújtás rendszerét. A hat Karitatív tanácsi és három külső szervezet indítványára indult el az összességében négy és fél milliárd forintból megvalósuló pályázat. Logisztikai bázisokat hoznak létre, és részben megújulnak olyan helyszínek, amelyekben szerepet vállalnak a segítségnyújtásban – az ország negyven helyszínén, 35 településen jelent ez hatalmas lehetőséget. Ilyen mértékű és ilyen jellegű európai uniós pályázatot egyetlen ország sem írt ki, tette hozzá az államtitkár.

Fülöp Attila
szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a Székesfehérváron zajló események kapcsán azt fejezte ki, a város büszke lehet szociális érzékenységére. A beruházás nemcsak egy központ létrehozását jelenti, hanem emberi kapcsolatokat és felelősségvállalást is hordoz magában. A program üzenetei között a Karitász munkájáról, a másokról való gondoskodásról mint nemzetstratégiai ügyről szólt, továbbá kiemelte: „A szociális terület lényege a közösségépítés. Az nem egy bajbajutott ember magánügye, és nem is a bajbajutott ember és az állam magánügye – az mindannyiunk ügye.” – fogalmazta meg a segítségnyújtás erős közösségformáló erejéről.

Ünnepnapnak nevezte az alapkőletétel eseményét dr. Cser-Palkovics András polgármester. A helyszín szimbolikus, mondta: „Egyrészt Székesfehérváron vagyunk, Szent István városában, a magyar keresztény hagyományok, értékek bölcsőjében. (…) Másrészt egy igazi gazdasági térben vagyunk: ez a gazdasági tér teszi lehetővé, hogy a város a 21 millió forintot támogatásként át tudta adni a projekt megvalósításához. A kölcsönhatás lényege, hogy az itt működő cégek fizetik a helyi adót, amit az önkormányzat – remélem, inkább jól, mint rosszul – elkölt, és fontos célok megvalósítására biztosít, mint ez a mostani. Szép és szimbolikus dolog az, hogy ipari, kereskedelmi, logisztikai cégek között van egy szociális tevékenységekhez kapcsolódó logisztikai központ.” – erősítette meg dr. Cser-Palkovics András, hogy ezeket a kérdéseket össze lehet hangolni, elvi és gyakorlati szinten egyaránt.  A polgármester köszönetet mondott a Karitásznak, hogy a városra gondolt a központ megépítését illetően, és kifejezte, hogy a gazdaságilag és közösségében erős város közgyűlésének javasolja a további támogatást a logisztikai központ üzemeltetését illetően.

A projektet Forgács József szakmai vezető mutatta be. A fejlesztések során a Karitász által építendő új épületek Felsőzsolcán a keleti, Székesfehérváron a nyugati országrész logisztikai és koordinációs központjai és a helyi és környékbeli szociális feladatellátás, valamint az önkéntesek bázisa is lesznek. Pécsett a Katolikus Karitász regionális feladatellátását segítő koordinációs, képzési és önkéntes központot alakítanak ki meglévő épületek felújításával és berendezésével. A székesfehérvári központot 3000 m² nagyságú telken építik meg, maga a csarnok 890 m², amiből 800 m² a raktározási terület. A raktárban 330-340 raklap helyezhető el, amely 250 tonna élelmiszer tárolására alkalmas: ezzel körülbelül 30 ezer család szükségleteit tudja megoldani. Az EFOP 2.2. 15-16 kódszámú, „a karitatív szervezetek infrastrukturális fejlesztései a hátrányos helyzetűek társadalmi (re)integrációja érdekében” projekt 2020 tavaszán fejeződik be.

Az alapkőben elhelyezett emléklap szövegét Écsy Gábor országos karitászigazgató olvasta fel, majd Spányi Antal kért áldást az alapkő elhelyezése előtt.

A rendezvényen részt vett Törő Gábor országgyűlési képviselő, a segélyszervezetek vezetői és a beruházásban megjelent partnerek.



A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!






                                                         -
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
22
23
24
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.