A kommünről rendezett konferenciával folytatta munkáját a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság

2019.04.10. 14:22
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 10. (szerda) 
Újraértelmezni a történéseket harag és részrehajlás nélkül.   Galéria 
 
 
 
 
 
Második alkalommal rendezett tudományos konferenciát a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság. A tanácskozás előadói a proletárdiktatúra hatásait vizsgálták és járták körül nemzetközi, magyarországi, Fejér megyei és székesfehérvári vonatkozásban. A bizottság megismételte a lakossághoz intézett felhívását, mely szerint emléktárgyakat és emlékiratokat gyűjtenek egy kiállítás megrendezése céljából.

A Székesfehérvár Önkormányzata által tavaly novemberben létrehozott Trianon Centenáriumi Emlékbizottság feladata, hogy az 1918 és 1920 között lezajlott, országos és helyi jelentőségű történéseket, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum regionális és helyi következményeit feltárja, újraértelmezze és megismertesse a nyilvánossággal.

A testület első nyilvános rendezvénye a Magyarország, Fejér megye és Székesfehérvár 1918-1919 fordulóján című konferencia volt 2019. február 4-én a Megyeházán. A mai napon rendezett tudományos tanácskozás a Városháza Dísztermében zajlott „Evangéliumot hirdettek s apokalipszis jött” – A kommün Magyarországon, Fejér Megyében és Székesfehérváron címmel. A téma ismét kapcsolódott a száz évvel ezelőtti történésekhez, hiszen száz esztendővel ezelőtt zajlott Magyarországon a proletárdiktatúra 133 napja, így az előadók ennek az időszaknak a történéseit vették górcső alá. Az elnevezés Babits Mihály tollából származik, ő volt az, aki 1919. augusztus-szeptemberében esszét írt Magyar költő kilencszáztizenkilencben címmel. 

Dr. Vizi László Tamás Phd., a bizottság elnöke a konferenciát megnyitó köszöntőjében úgy fogalmazott, fontos, hogy a száz évvel ezelőtti történéseket újragondolhassuk, újraértelmezhessük és szembenézhessünk azokkal a tényekkel, melyek tárgyalása és taglalása évtizedeken keresztül átpolitizálva, elferdítve, ideológiai mázzal leöntve volt csak lehetséges. Hozzátette, hogy ebben a rendszerváltoztatás sem hozott komoly változást, hiszen az elmúlt évtizedek fókuszában nem az 1919-es proletárdiktatúra eseményei voltak. Az évforduló ráirányította a figyelmet a történtekre. „A cél tehát a harag és részrehajlás nélküli vizsgálata, elemzése és bemutatása a száz évvel ezelőtti történéseknek. Nem boszorkányüldözésről van szó! A történészi korrektség az, ami vezetheti a tollainkat, az elképzeléseinket.” – mondta Dr. Vizi László Tamás.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy a Trianon Centenáriumi Emlékbizottságot szakmai megkeresés útján hozták létre, és természetes volt, hogy az Önkormányzat támogatja a kezdeményezést. A mai konferencia is hozzájárult ahhoz, hogy erre a jelentős korszakra más megvilágításban, tudományos megalapozottsággal tudjunk tekinteni. Köszönetét fejezte ki az előadóknak, hogy egy-egy részterült feltárásával segítik a munkát. Mint mondta, Székesfehérvár vonatozásában is nagyon sok ismeret, vagy éppen annak hiánya áll fönn, melyet egy-egy ilyen konferencián lehet pótolni.

A program során Dr. habil. Gulyás László PhD, a Szegedi Tudományegyetem tanára vette górcső alá azt a folyamatot, hogy volt-e a tanácsköztársaságnak valamilyen felelősége a Versailles-i békekonferencián lezajlott eseményekre és a Magyarországnak átnyújtott béketervezetre. Dr. habil. Ujváry Gábor CSc, a Kodolányi János Egyetem tanára arról számolt be, hogy a döntési pozícióba került szélsőbaloldali vezetők hogyan gondolkodtak a kommün kultúrpolitikájáról. Dr. Bödők Gergely az 1919-es számonkérésről és a vörös terrorról, míg Bekő Tamás a székesfehérvári Fabik-féle terrorcsapat ténykedéseiről beszélt, illetve külön előadás szólt Prohászka Ottokár szerepéről, Székesfehérvár tanácsköztásasági időszakáról és a korszak megjelenéséről a történelemoktatásban 1945-től napjainkig.

A konferencia végén Czetz Balázs, Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának igazgatója ismételt felhívással fordult a lakossághoz magániratok és tárgyi emlékek gyűjtése céljából. A testület elsősorban Fejér megyéből, az első világháború, a forradalmak kora, valamint Trianon és következményei tárgykörben várja az emléktárgyakat. Gyűjtenek naplókat, visszaemlékezéseket, fényképeket, levelezéseket, plakátokat, hirdetményeket, igazolványokat, brosúrákat, könyveket, sajtóanyagokat, pénzeket, szórólapokat, vagy bármely egyéb írott forrást. Ugyancsak várnak plaketteket, felszerelési tárgyakat, ruházatokat, háztartási eszközöket (pl.: a trianoni döntéssel összefüggő ábrázolást kapott poharak, tányérok, stb.), kitüntetéseket, vagy bármely, a korszakhoz köthető jellegzetes tárgy. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárához, illetve a Szent István Király Múzeumhoz lehet eljuttatni a dokumentumokat, tárgyakat. A gyűjtés anyagából ősszel kamarakiállítást rendeznek a levéltárban.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

–    Vége

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Július
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
22
23
24
29
30
    
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.