Külhoni magyar és fehérvári gyerekek kapják az adományt

2019.04.27. 21:40
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 27. (szombat)
Negyedszer rendezték meg a Székely Bált. Galéria
 
 
 
A Székesfehérvári Székely Bál a Kárpát-medencei magyarság ünnepe: ma negyedszer kerülhetett sor a jótékonysági rendezvényre. A bál kedvezményezettjei székesfehérvári, erdélyi és kárpátaljai magyar gyermekek – idén a csíkpálfalvi iskolát és a ráti gyermekotthont támogatják a bevételből, valamint fehérvári középiskolásoknak a Trianon-múzeum látogatását szervezik meg. Deák Lajosné köszöntőjében a magyar-magyar kapcsolatokat erősítő híd szerepéről szólt, Juhász László, a bál házigazdája pedig azt a rendkívüli méltóságot és felelősséget emelte ki, amelyet Székesfehérváron a rászoruló intézmények támogatásának az ügye képvisel. 


Negyedszer rendezték meg ma a Székely Bált, a Kárpát-medencei magyarság székesfehérvári ünnepét a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.  A 2019-es év a külhoni magyar gyerekek éve: ehhez csatlakozva a jótékonysági rendezvény bevételéből Székelyföldön a csíkpálfalvi Márton Ferenc Általános Iskola részesül sport-, illetve oktatást, tanulást segítő eszközökben, valamint Kárpátalján a ráti Szent Mihály Gyermekotthon épületegyüttesének a bővítéséhez, a berendezéséhez szükséges tartós használati tárgyak megvásárlását és az ott élő családokat, gyermekeket segítik. A trianoni békediktátum centenáriumának évében a székesfehérvári végzős, középiskolás diákok autóbuszos kirándulását és belépőjegyét is támogatja a rendezvény a várpalotai Trianon Múzeumba.

A bált Deák Lajosné, a határon túli magyarok ügyével foglalkozó tanácsnok nyitotta meg, tolmácsolva: Székesfehérvár Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja, hogy lehetőségeihez mérten anyagilag, illetve a kulturális kapcsolatok erősítése révén is támogassa, fejlessze a határon túli és anyaországi magyar-magyar kapcsolatokat. A fiatalok támogatásáról azt fogalmazta meg, hogy ez is azt a hidat erősíti, amely a magyarság összetartozását szimbolizálja. 

A Székely Bál műsorvezetője a Jászai Mari-díjas Kautzky Armand színművész volt. Hazai és határon túli fellépők produkcióit láthatta a közönség: Király Dávid székesfehérvári dudazenész műsorával kezdődött a program, majd fellépett a Beregszászi Rezeda Folkműhely néptánccsoportja, amely 14-18 éves fiatalokkal őrzi a magyar hagyományokat. Baráth Eszter, a 2018. évi Fehérvári Versünnep győztese Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét adta elő. 

A jótékonysági rendezvény házigazdája és ötletgazdája, Juhász László köszöntőjében arról az előre nem tervezett, de sokatmondó összefüggésről beszélt, amit a Reményik-vers témája és a tavalyi rendezvény bevételéből felújításra kerülő bözödújfalusi Összetartozás Templomának az ügye jelent. A tavaly küldetésül vállalt Kárpátaljai Református Egyházkerület Idősek Otthonának a támogatásáról és a fehérvári iskolák könyvajándékairól is szólt. A bál idén is azt a célt szolgálja, hogy a határon túl élő magyarok intézményeit támogassák, ahol erre az ösztönzésre nagy szükség van; az idei ünnepet – ahogy az eddigieket – rendkívüli méltóság és felelősség kíséri, fogalmazta meg.

Ferencz Csaba
, Csíkpálfalva polgármestere a rendezvény vendége volt: elmondta, hogy Székesfehérvárt a településhez régi kapcsolat fűzi, amely a Csíki Versünnepnek és a Verstábornak köszönhető. A felajánlásból gyarapodik, fejlődik majd a három település mintegy kétszáz gyerekét befogadó iskola, felújításra szorulnak a bútorok, és fontos lenne, hogy korszerű informatikai eszközöket szerezzenek be. 


A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!





                           

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.