„SzépCél” a Székesfehérvári Baptista Gyülekezetnél

2019.04.28. 13:18
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. április 28. (vasárnap)
Elindult az imaház fejlesztésének első üteme
 
 
 
 
 
 
Elkezdődött a Székesfehérvári Baptista Gyülekezet imaházának bővítése. A háromütemes fejlesztés során az elkövetkező években megújul majd a közösségi ház teljes épülete: az I. ütemben elkészül az új homlokzat és kiszélesítik a fogadóteret, a II. ütemben 350 fő befogadására alkalmas imaterem kerül kialakításra, míg a III. ütemben mélygarázs épül. A projekt elindítása utáni első, hagyományos vasárnapi istentiszteleten Révész Lajos, a közösség lelkipásztora ismertette a felújítás részleteit. Az istentiszteleten dr. Cser-Palkovics András,  Székesfehérvár polgármestere is köszöntötte a gyülekezet tagjait. 
A most 86 éves Székesfehérvári Baptista Gyülekezet 1981 óta működik a jelenlegi imaházában, amelyet az akkor 79 tagú közösség  épített. Bár az akkori pártállam –  remélve, hogy az építkezés a megkötések miatt kudarcba fullad majd – kikötötte számukra, hogy az új objektum nem lehet nagyobb a réginél, és kívülről, a Széchenyi út felől nem szabad templomnak látszania. Az imaház minden megkötés ellenére időben felépült és 250 fős befogadóképességével mind a mai napig szolgálja a gyülekezetet, bár már a 2000-es évek elejére szűkösnek bizonyult vasárnaponként. 
A gyülekezet 2015-ben kereste fel először Székesfehérvár Önkormányzatát, hogy feltárja a közösség helyzetét és jövőbeli céljait.” – kezdte visszaemlékezését a vasárnapi istentiszteleten Révész Lajos lelkipásztor. Mint mondta, akkor indult a közös gondolkodás a városvezetéssel annak érdekében, hogy mára, 2019. áprilisára minden akadály elháruljon az építkezés megkezdése elől, melynek előzetes tereprendezési munkái már elkezdődtek. A lelki vezető elmondta, hogy terveik szerint a felújítás három ütemben fog megvalósulni. Az első ütem, melyet most kezdtek el a kivitelezők, az épület homlokzatának teljes megújítását foglalja magában és a fogadótér létesítését. Az előzetes ütemezés szerint ezzel 2020. húsvétjára készülnek majd el. A második ütemben - amely tervezetten 2020 és 2021 között valósulhat meg - kerül kialakításra az új, 350 ülőhelyes imaterem, melyet a gyülekezet tulajdonában álló Reménységek Házának udvara felé bővítenek. A harmadik ütem pedig a parkolási nehézségeket hivatott megoldani, hiszen a tervek szerint a jogszabályoknak megfelelő mélygarázst építenek majd.
A vasárnapi istentisztelet alkalmával dr. Cser-Palkovics András polgármester is szólt a gyülekezethez: „Örülök, hogy az az álom, amelyet most már több éve dédelget a közösség, végre megvalósul. Jó alkalom így ez arra is, hogy tovább álmodjunk, hiszen ebből lesznek később a helyi közösségek számára oly értékes terek, melyek az összetartozásukat erősítik.” – mondta a városvezető, aki kinyilatkoztatta, hogy az Önkormányzat támogatja a projektet. Hangsúlyozta, bár az állam és az egyház szétválasztása fontos szempont a jogállamiság megtartása szempontjából, mégis a város egésze és közössége szempontjából igenis kötelessége az Önkormányzatnak támogatni az egyes vallási közösségek fejlődését, legyen szó az oktatásról vagy az infrastruktúráról. Ezért is állnak a baptista gyülekezet projektje mellett, ahogy teszik azt a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda fejlesztése kapcsán a katolikus egyházzal, vagy a református egyház beruházásai kapcsán a református gyülekezettel.
A Székesfehérvári Baptista Gyülekezet imaházuk felújítása kapcsán május elején elindítja a www.szepcel.hu weboldalt és a www.facebook.com/szepcel Facebook-oldalt, ahol a „SzépCél”-nak elnevezett beruházással kapcsolatos minden információt közölnek majd.
 
 
Az istentiszteleten készült képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
Fotó: Simon Erika
Szöveg: Torma Kinga Regina
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
25
28
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.