„Köszönhetjük egy önzetlen mecénásnak, tudásának, jó ízlésének, remek emberismeretének”

2019.05.07. 12:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. május 7. (kedd)
A Deák Dénes-ösztöndíjasok kutatásaiból rendeztek konferenciát. Galéria
 
 
 
Konferenciát rendeztek a Városházán Deák Dénes emlékére: a műgyűjtő, művészeti író – aki vagyonát Székesfehérvárra hagyta – ma lenne 88 éves. A tudományos ülésen a hagyatékból odaítélt ösztöndíjak kutatásaiból hangzottak el előadások. Dr. Cser-Palkovics András polgármester, kuratóriumi elnök méltató szavakkal fejezte ki: nagyon szép és gazdag szellemi értelemben is az az út, amit az alapítvány és a benne dolgozók, illetve az ösztöndíjasok képviselnek tevékenységükkel, az elismerések pedig szakmai közösség javaslatára tett elismerései a városnak. Létrejött egy ma is működő intézményrendszer, fogalmazott Dr. Gelencsér József kuratóriumi titkár: köszönhetjük egy mindig előre tekintő, önzetlen mecénásnak, tudásának, jó ízlésének, remek emberismeretének. 


Emlékkonferenciát szerveztek a Városházán: Deák Dénes könyvtáros, műgyűjtő, művészeti író, Székesfehérvár díszpolgára május 7-én, éppen ma lenne 88 éves.  Deák Dénes Budapesten élt, Székesfehérvárra a 60-70-es évek képzőművészeti kiállításai miatt járt; vagyonának örököse lett a város. Nevét és emlékét őrzi a gyűjtemény, a díj és az ösztöndíj, budai lakása pedig 1997 óta biztosít jó körülményeket az alkotómunkához. A konferencián azok a kutatók mutatják be munkájukat, akik Deák Dénes ösztöndíjban részesültek.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester, kuratóriumi elnök köszöntőjében Deák Dénestől idézett, miszerint a városhoz és annak ’művészeti múltjához és jelenéhez fűződő szívélyes kapcsolata’ okán Mátyás király halálának 500. évfordulóján, 1990-ben alapítványt tett. A három évtized munkájáról, eredményéről érdemes és szükséges számot adni, fogalmazott dr. Cser-Palkovics András: „Nagyon szép és gazdag szellemi értelemben is az az út, amit ez az alapítvány, és mindenki, aki ennek az alapítványnak a keretében dolgozott, tevékenykedett, azt segítette, vagy aki ennek keretében lehetőséghez jutott: gondozta és ápolta ezt az emléket.” – majd hozzátette: bízik benne, hogy maga Deák Dénes is úgy látná, jó közösségre bízta a hagyatékot. A polgármester hangsúlyozta: a díjazott és az ösztöndíjas személyéről szakmai közösség tesz javaslatot, így az elismerés szakmai elismerés egyben. A város kész minden támogatást megadni ahhoz, hogy a kuratórium munkája a jövőben is egyetértésben működjön, mondta, és megköszönte az előadóknak, hogy tevékenységükkel hitet tesznek az alapítvány munkája mellett.

Pokrovenszki Krisztián
, a Múzeum megbízott igazgatója a 80-as években létrehozott Deák Dénes Gyűjteménnyel kapcsolatban kifejezte: „Intézményünk a mai napig mindent meg kíván tenni, hogy a gyűjtemény, a műtárgyak és alkotóik életműve megbecsülésében, megismertetésében részt vegyen.” A műtárgyak sokfelé járnak, és magukkal viszik a város és a mecénás nevét, tavaly és idén például Bécsben, Brüsszelben, Olmützben és Krakkóban megrendezett kiállításokhoz kölcsönöztek műtárgyakat.

Az ülést Kovács Péter Barnabás művészettörténész vezette. Saját 1985-ös naptára alapján felidézte első találkozását Deák Dénessel, aki rendszeres látogatója volt a helyi múzeum kiállításainak, és alapos ismerője a fehérvári művészeti életnek. A kiállítás létrehozását követően jött létre az alapítvány, aminek a gyümölcseit mutatja be a konferencia, fogalmazott.

Dr. Gelencsér József
, a Deák Dénes Alapítvány kuratóriumának titkára ezekkel a jog világának egyik alapelvét idéző szavaival kezdte ugyanilyen című előadását: Pacta sund servanda – a szerződésben foglaltakat be kell tartani. A végrendelet útját követte végig: hogyan hagyta a városra vagyonát – törvényes örököse nem lévén – Deák Dénes. Bizonyos erkölcsi elvek-elvárások mentén és nagymértékű tudatossággal, összhangban más jogi ügyletekkel alakultak a döntések; a műgyűjtő mindig a vagyon egészéről rendelkezett, kiemelten a képzőművészeti gyűjteményről és az ingatlanokról. „Érezhető volt ezeken az okiratokon, hogy áthatja a humánum, áthatja a köz javára adakozás, de konkrétan megjelölt céllal.” Dr. Gelencsér József a nagyvonalúsággal, gondoskodással megírt első 1976-os végrendelettel kapcsolatban elmondta, hogy tudatos építkezés jellemezte, és akkor még az volt Deák Dénes törekvése, hogy a legértékesebb alkotások a Magyar Nemzeti Múzeumba, illetve Szentendrére kerüljenek, az értékesített műtárgyakból pedig a balassagyarmati kórházat támogatta volna. Majd a társadalmi viszonyok megváltozásának köszönhetően a gyűjtemény gyarapodott, művészileg egységes lett; a politikai változásokkal nyilvánosságot kaphattak a magángyűjtemények, és a vidék is nagyobb szerepet kapott ebben a tekintetben.

A fehérvári művészettörténészekkel történt kapcsolatfelvételt követően baráti kapcsolatok alakultak ki; 1986 novemberében megszületett az új, 12 pontos szerződés, amelynek első pontja volt, hogy 130 képzőművészeti alkotást ajándékoz a városnak. A kuratóriumi titkár felidézte, hogy zajlott az ajándékozás – amelyen ő hivatalosan mint jogász vett részt –, hogyan válogatta ki Kovalovszky Márta a gyűjtemény első darabjait. A város örömmel elfogadta, és kötelezettséget vállalt, hogy együtt tartja a műtárgyakat, majd egy év múlva megnyílt a képtár. Az 1990-es év újabb fontos mérföldkövet jelentett az alapítvány és a díj létrehozásával. A nagy jelentőségű jogi aktus után pedig 1991 októberében következett a harmadik végrendelet – ebben Deák Dénes minden korábbi intézkedést megváltoztatott: az örököse a város lett. Lényeges intézkedés volt az ösztöndíjról hozott rendelkezés, miszerint azt az alapítvány kuratóriuma egy művészettörténésznek vagy várostörténésznek adja ki. Létrejött egy intézményrendszer, ami ma is működik – mondta dr. Gelencsér József. Pacta sund servanda – zárta szavait: köszönhetjük egy mindig előre tekintő, önzetlen mecénásnak, tudásának, jó ízlésének, remek emberismeretének.

Az ülésen Sasvári Edit, Dr. Révész Emese, Dr. Matits Ferenc, Muladi Brigitta, Smohay András, Deákné Oszkó Ágnes, Gärtner Petra, Kusler Ágnes és Szeredi Merse Pál művészettörténészek, Dr. Dobó Gábor irodalomtörténész és Reich Szabina régész ismertették-ismertetik tudományos kutatásaik eredményét. A konferencián részt vett Brájer Éva alpolgármester, a kuratórium tagjai: dr. Demeter Zsófia, Kovács Péter és dr. Altorjay András, Kovalovszky Márta, a Gyűjtemény első vezetője és Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár korábbi vezetője.

A napot művészeti program zárja: az Alba Regia Vonósnégyes koncertet ad 18 órakor a Deák Gyűjteményben. Közreműködik Selmeczi Gábor, Burján Gabriella, Pillár Tamás és ifj. Major István.



A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 


 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
25
28
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.