Régi-új helyén a Fáy András emléktábla

2019.05.08. 21:24
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. május 8. (szerda)
 
 
 
 
 
Ünnepélyes keretek között helyezték vissza és avatták fel  Fáy András emléktábláját szerdán a reformkori Magyarország egyik jeles személyiségéről elnevezett lakótelepen Székesfehérváron. Az eseményen rövid műsort adtak a Hétvezér Általános Iskola diákjai. Az emléktáblát az ott élőkkel közösen Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András és a terület önkormányzati képviselője, Deák Lajosné avatta fel.


Fáy András emléktábláját 1987. október 28-án avatták fel Székesfehérváron a nevét viselő lakótelep egyes számú házának oldalán. A XIX. századi Magyarország egyik polgári haladásért munkálkodó személyisége, Fáy András nemcsak irodalmi, hanem társadalmi tevékenységéért is már életében ismertté vált. A reformkor egyik olyan sokoldalú, tehetséges személyisége volt, aki otthonosan mozgott mind az irodalom, mind a pedagógia, mind a pénzügyek terén, mondta el köszöntőjében a terület önkormányzati képviselője. Deák Lajosné hozzátette, a város egyik „legzöldebb” lakótelepe méltán viselheti Fáy András nevét.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester szólt arról, hogy az elmúlt években megvalósult fejlesztésekben – járda- és parkolóépítések, virágosítás – és az épületek felújításában mind a mai napig tevékeny részt vállal az itt élők közössége. „Örömmel fogadtuk és támogattuk azt a kezdeményezést is, hogy a Fáy András emlékét őrző tábla ismét méltó helyre kerüljön.” Az első magyar takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (a mai OTP Bank) életre hívója mint előkelő, református nemesi családból származó polgár tevékenyen részt vállalt az egyházi ügyekből, valamint a nőnevelés elősegítésében. Olyan ember, aki méltán lehet ma is példakép előttünk, tette hozzá a polgármester. Köszöntője végén Mikszáth Kálmánt idézte, aki “" Bélteky ház” 1908-as kiadásának bevezetőjében így írt Fáyról: Növekedő írói érdemei mellett egyéni tekintélye és nimbusza hovatovább nagyobb dimenziókat vett föl; ha Széchenyi nincs, őt illeti a "legnagyobb magyar" titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a "haza bölcsének" – így azonban maradt végig a "nemzet mindenese."

A köszöntőket követően a Hétvezér Általános Iskola diákjai adtak tavaszi versekből és dalokból összeállított, furulyával és gitárral kísért műsort, majd dr. Cser-Palkovics András és Deák Lajosné koszorút helyeztek el az újra köztérre került emléktáblán.

Az avatáson készült fotók letölthetőek a Galériából.

fotó: Molnár Artúr
 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.