Történelem feketén-fehéren – sakkszínházzal ünnepelte Székesfehérvár az Emlékhelyek Napját

2019.05.11. 13:08
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. május 11. (szombat) 
Tópartis diákok keltették életre a muhi csatát.   Galéria  
 
 
 
 
 
 
Ma van az Emlékhelyek Napja. A Nemzeti Örökség Intézete minden év májusának második hétvégéjén rendezi meg az országos programsorozatot, amely a magyar történelemben és kultúrában kiemelt fontosságú helyszínekre hívja fel a figyelmet. Az idei a negyedik ilyen alkalom, melyhez különféle programokkal és egy egészen rendhagyó, a muhi csatát megjelenítő, élő sakkjátszmával csatlakozott Székesfehérvár városa.

Egy, még nem létező színházi műfaj, a sakkszínház keltette életre a magyar történelem egyik legjelentősebb, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapását a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen. 1241. április 11-12-én Muhi mellett a mongolok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. A magyarok ugyan elvesztették a csatát, ám igen jelentős veszteségeket okoztak a betörő ellenségnek is. A mongolok nem értek célt, nem tudták elfogni a királyt, és nem szűnt meg a magyarok ellenállása. A várakba bezárkózott csapatok több alkalommal sikeresen védekeztek az ostromok során. A muhi csata a magyar közékor egyik legteljesebben dokumentált ütközete lett.

Matuz János, a Fehérvári Programszervező Kft. művészeti intendánsa szakértők közreműködésével valósította meg az előadást, amely egy még nem létező színházi műfaj, a sakkszínház nyelvén mesélte el a muhi csata történetét egy száz négyzetméteres sakktáblán. Az egyedülálló produkcióban a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai működtek közre, a feketébe öltözött figurák a nyugatot leigázó Batu kán rettegett seregét, míg a fehéret öltött alakok a mongolok által büszkének és gőgősnek ítélt magyar nép katonáit keltették életre. A figurák a sakk szabályait követve léptek a táblán, az ütéseknél pedig összecsaptak, hogy eldöntsék, ki az erősebb. A sakkjátszma 32 figuráját kiegészítette a Krónikás és a két játékmester, illetve a Cserta Balázs által komponált drámai zene is. A fordulatokban gazdag, dinamikus produkció elnyerte a közönség tetszését, az előadást kisebb-nagyobb gyerekek, felnőttek és idősek tömege kísérte figyelemmel.

Az Emlékhelyek Napja igen gazdag programkínálattal várja a résztvevőket az esti órákig. Lesz régizene koncert, hagyományőrző bemutató, előadás a Nemzeti Emlékhely területén található csontokról, illetve öltözet- és fegyverbemutató. A programokat 20.00 órakor fáklyás tárlatvezetés zárja, melynek címe: Miért a királyok városa Fehérvár?

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Molnár Artúr

 

 



 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
25
28
30
31
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.