„Hátországból előőrsnek küldött valaki bennünket…”

2019.05.16. 19:16
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. május 16. (csütörtök)
Nagy Gáspár költőre emlékeztek. Galéria
 
 
 
 
 
 

Születésének 70. évfordulója alkalmából emléküléssel tisztelegtek a költő, Nagy Gáspár emléke előtt csütörtökön a Városházán. A Díszteremben rendezett eseményen irodalomtörténészek és pályatársak szóltak a Kossuth-díjas költő pályakezdéséről, munkásságáról. Az emlékülést dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg.


Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő születésének 70. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak csütörtökön a Városházán. Székesfehérvár Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Tagozata, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata, a Vörösmarty Mihály Könyvtár, A Szabadművelődés Háza, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház, valamint a Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium közös rendezvényén Nagy Gáspár megzenésített verseiből hallhattak összeállítást a megjelentek Cserta Gábor előadásában.

Nagy Gáspár életműve az elmúlt évtizedek egy legfontosabb lírai anyaga - emelte ki köszöntőjében Bakonyi István irodalomtörténész. Az emlékülés elnöke hozzátette, a 70 évvel ezelőtt született költő azt a fajta keresztény szellemiséget és azt a népben, nemzetben gondolkodó magatartást testesítette meg, amely igen fontos a magyar irodalom vonulatában.

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő személyes küldetésének tekintette az 1956-os mártírokra való emlékezést. Világszemléletének alakulásában fontos szerepe volt 1968-nak. A Prágai Tavasz letörése jegyezte el a történelemmel. A politikai rendőrség is ekkor írta róla az első jelentéseket. Aztán egészen 1989-ig minden lépését számon tartották.

„Nagy Gáspár a nyolcvanas években már olyan hitvallást, olyan gondolatokat fogalmazott meg, amelyért komoly áldozatot vállalt. Pozíciókról, feladatokról, számára fontos szolgálatokról kellett lemondania azért, mert nyíltan, alkotásaiban vállalta értékeit, hitét, világlátását.” - hangsúlyozta Székesfehérvár polgármestere. „Közéleti szereplőként számomra az az üzenet, hogy a szabadság, ami ma nekünk természetes, azért mások nagyon sok áldozatot hoztak. Tisztelettel kell emlékeznünk a költőre, aki mindig kiállt hite, értékei mellett. Nagy Gáspár ilyen személyiség volt. Életművével azt üzeni nekünk, hogy a világról lehet ma is különböző a véleményünk, de azért mindenkor ki kell állni, mert ha mi ezt nem tesszük meg, akkor nem volt értelme az elődeink által a szabadságért hozott áldozatnak.” - zárta köszöntőjét dr. Cser-Palkovics András.

Az előadásokat megelőzően egy a Fehérvár Televízióban 1999-ben készült stúdióbeszélgetésből néztek meg részletet az érdeklődők, majd Bakonyi István olvasta fel Péntek Imre Szalmaszál című versét, amelyet Nagy Gáspár emlékére írt. Az emlékülésen költői és közéleti munkásságáról irodalomtörténészek: Jánosi Zoltán, Cs. Varga István és Ködöböcz Gábor emlékeztek meg. Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke, költő idézte fel Nagy Gáspár személyét.

Az emlékülésen készült fotók letölthetőek a Galériából.

fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.