Új tekintettel a régire!

2019.05.27. 17:55
 
SAJTÓKÖZLEMÉNY 
Tizenegy bemutató a Vörösmarty Színház következő évadának műsorán
 
 
 
 
 
Játék a kastélyban, Rómeó és Júlia, Trianon, Mágnás Miska – csak ízelítő a Vörösmarty Színház 2019/20-as évadának műsorából. Az új évadról a teátrum művészeti vezetői: dr. Szikora János, Bagó Bertalan, Horváth Csaba és Hargitai Iván mellett Zsótér Sándor, Novák Eszter és Telihay Péter vendégrendezők adtak tájékoztatást a tervekről.
 
„Immár 200 éve annak, hogy elindult Székesfehérváron, az országban az elsők között, a magyar nyelvű színjátszás mecenatúrája. Petőfi Sándor fiatalságának és szemtelenségének köszönhetően létrejött a Pelikán, amely otthonául szolgált sok éven át a fehérvári színészeknek.” – kezdte gondolatait az új évadot beharangozó sajtótájékoztatón a Vörösmarty Színház igazgatója, dr. Szikora János. Mint mondta, ahelyett, hogy régi tekintettel néznének az újra, ebben az évadban is inkább új tekintettel néznek majd a régire.
 
Az igazgató visszaemlékezett a Pelikán Színház fénykorára, amikor a világ elitje járt Fehérvárra játszani. Mint mondta, kezdettől fogva tudta, hogy a Pelikán színpada sokkal többet érdemel, ezért is kezdték el az „Állítsuk helyre a Pelikánt” kezdeményezést, mely keretében már több mint négyszázan adakoztak. „A Pelikán egy hely, amelyet megnyitunk a jövő felé, és a Pelikánfészekben teret nyitunk az új, alternatív színjátszásnak, beengedjük a Színművészeti Egyetem rendező szakos hallgatóit. Itt elsőként Novák Eszter rendezésében Joel Pommerat kortárs francia, Moliére-díjas drámaíró Az én kis hűtőkamrám Magyarországi ősbemutatóját láthatja a közönség. Ezt követi majd Telihay Péter rendezése, aki Hadar Galron izraeli drámaíró Megtisztulás – Mikve című, humorral fűszerezett, megrendítően szép történetét mutatja be. A Pelikán Kamaraszínház utolsó bemutatója Zsótér Sándor rendezésében Werner Schwab Népirtás, avagy nem funkcionál a májam című műve lesz.” – tájékoztatott az igazgató.
 
A színház Pelikán néven új bérletet is indít, hogy a Kamaraszínháznak újra pezsgő, színháztörténeti múltjához méltó rangot adjanak. Elhozzák továbbá Horváth Csaba rendező fizikai színház tagozatos osztályának vizsgaelőadásait azon nézőknek, akik nyitottak az újra, érdeklődnek, és kíváncsiak a fiatalokra.
 
Vígjátékkal indul az évad a nagyszínpadon: a társulat először Molnár Ferenc Játék a kastélyban című művét viszik színpadra. A mesemondó, virtuóz író szellemes komédiájában keveredik a valóság és a látszat, az igazság és a hazugság, valamint a színház és a való élet.
 
Ezt követi majd a Shakespeare-ciklus következő darabja, a régen várt Rómeó és Júlia, amelyet Hargitai Iván visz színre. A darabhoz a társulat augusztus 31-től új taggal bővül: az egyetemről frissen szerződik a városba Júlia szerepére Ladányi Júlia, Rómeó jelmezét pedig Kovács Tamás öltheti majd magára.
 
Az évad drámákkal folytatódik: Szabó Magda államalapítási drámáját, az Az a szép, fényes nap című művet Bagó Bertalan, míg Sárosi István Trianon című művének ősbemutatóját dr. Szikora János rendezi majd.
 
A bemutatók sorát a megunhatatlan nagyoperett, a Mágnás Miska zárja majd. A „Cintányéros cudar világ”, a „Csiribiri kék dolmány” dallamai az Alba Regia Szimfonikus Zenekar közreműködésével élőben csendülnek majd fel, míg a tánckar az Alba Regia Táncegyüttes soraiból kerül ki. A közismert történetet Horváth Csaba rendezi.
 
A Színház a nagyszínpadon bónuszelőadással is kedveskedik a nézőinek. Az Operaház 2019/2020-ra keresztény évadot hirdetett, ehhez egy érdekes koprodukcióval kapcsolódik a Vörösmarty Színház: II. János Pál pápáról kevesen tudják, hogy fiatal korában amatőr színjátszó volt, és kiváló színdarabokat is írt. Ezek közül Az aranyműves boltja igazi remekmű, amelyet számos országban bemutatták már. Házastársak párhuzamos monológjaiból áll össze a történet, amit a színház legkiválóbb művészei szólaltatnak meg, Gáspár Sándorral és Tóth Ildikóval az élen, dr. Szikora János rendezésében. A szöveges, prózai jeleneteket Penderecki-zenék kötik össze, az Operaház művészeinek tolmácsolásában. Az előadás a prózai színház, az opera és az oratórium különleges keveréke lesz, amelyet a megújuló Operaház új játszóhelyén, az Eiffel-csarnokban mutatnak be először áprilisban, majd ezt követően láthatja a fehérvári közönség.
 
A Kozák András Stúdióban Závada Pál a teátrum felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
 
Kényelmesnek, komfortosnak tűnik az élet, az emberek csak beszélnek a válságról, a krízisről, de közben óriási sorok állnak a szupermarketekben. Furcsa folyamat zajlik, mindenki érzi, hogy ennek előbb-utóbb vége szakad, de mindenki próbál magának kikaparni valamit, megszerezni azt, amit tud.” – mutatta be a rendező Bagó Bertalan, az évad 10. új darabját, Oleg és Vladimir Presnyakov művét, a Csónak, avagy az özönvíz előtt-öt.
 
Szintén a Kozák András Stúdióban mutatják be Murray Schisgal amerikai író és producer komikus vígjátékát, a Szerelem Ó! -t, amely 1965-ben debütált a New York-i Broadwayn. Hargitai Iván rendezésében három szereplő különös sorsát ismerhetik meg a nézők.
 
A sajtótájékoztató végén, Keller János színművész ötletére a társulat ismét páros belépőket indított útjukra lufik hátán, melyeket a szerencsés megtalálók a Vörösmarty Színház bármely előadására beválthatnak majd.
 
 
 
 
 
 
 
A sajtótájékoztató képei letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Tóth Bence (Vörösmarty Színház), Torma Kinga Regina (ÖKK)
Fotó: Simon Erika
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.