Emlékezni és emlékeztetni

2019.06.04. 14:17
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. június 4. (kedd)
Városi megemlékezést és emlékülést szerveztek a Nemzeti Összetartozás Napján
 
 
 
 
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott emlékünnepséget Székesfehérvár Önkormányzata ma reggel az Országzászló téren, amelyen a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanulói adtak műsort. Az emléknap programjai a Városházán, a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság Trianon – A nemzetegyesítés szimbóluma című konferenciával folytatódtak. A konferencián a résztvevők előadásokat hallhattak az 1919. évi eseményekről, bemutattak két, a témában kiadott kötetet, valamint a gróf Károlyi Józsefre emlékező érmet. Az emlékülés végén a bizottság felhívást tett közzé általános és középiskolák részére.
 
Napra pontosan 99 éve írták alá az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződést, amelynek értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. Az országtérkép újra rajzolásáról és az összmagyarság sorsáról döntő diktátumot, 1920. június 4-én, pénteken 16.32 órakor Bernárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd politikusok írták alá. 90 évvel később, a magyar Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.
 
Az emléknap alkalmából Székesfehérváron egész napos megemlékezéseket tartanak. A város Önkormányzata reggel 9.30 órára várta a megemlékezőket a megújult Országzászló térre, ahol a Tóparti Gimnázium és Szakgimnázium diákjaninak műsora mellett néma virágelhelyezéssel emlékeztek a város és a megye képviselői, a civil szervezetek, valamint a város lakosai a 99 évvel ezelőtt történtekre az Országzászló emlékműnél.
 
A városi megemlékezés az idei évben megalakult Trianon Centenáriumi Emlékbizottság Trianon – A nemzetegyesítés szimbóluma című konferenciával folytatódott. A fórum résztvevőit Dr. Vizi László Tamás PhD., a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke köszöntötte elsőkét, aki visszaidézte a békediktátum krónikákból ismert pillanatait. „Két dologra emlékezünk ma. Elsőként arra, hogy 99 évvel ezelőtt, ezen a napon 6 magyar úr készülődött életük legdrámaibb perceire. Párizsban ekkor szemerkélt az eső és borús volt az ég. A delegáció vezetője dr. Bernárd Ágost, a Kormány népjóléti és munkaügyi minisztere volt, aki egészen május 31-ig ellenállt a nyomásnak, hogy aláírja a diktátumot, majd végül állva, oda sem nézve tette le kézjegyét. A másik aláíró Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ volt, aki ülve, remegő kézzel tette ugyanezt. Az esemény nem tartott tovább 15 percnél. (...) Van azonban egy másik egy másik kilences évforduló is, mégpedig az, hogy a magyar Országgyűlés 2010. június 4-én törvénybe iktatta a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvényt.” Az elnök beszédében felhívta a jelen lévők figyelmét, hogy ma, amikor a legnagyobb nemzeti tragédiára emlékezik a nemzet, van még a jövőre nézve is feladatuk: „A jövő nemzedékeit is emlékeztetni kell a múltra, illetve a múlt hibáiból okulnunk kell!”
 
Az emlékülésen résztvevőket dr. Cser-Palkovics András polgármester is köszöntötte. A városvezető megköszönte a Tóparti Gimnázium tanulóinak színvonalas műsorát és szólt az Országzászló tér méltó helyreállításának fontosságáról. „Az emlékmű lehetőséget adott arra is, hogy az elmúlt időben a városba érkező külföldi vendégeknek, nagyköveteknek az Országzászló alatt megmutassuk, hogy az országunk mekkora volt és mekkora lett. Nem találkoztam még olyan vendéggel, aki ne kérdezett volna vissza értetlenül, hogy „mekkorából mekkora”! Fontos tehát, hogy erre az eseményre is emlékezzünk és emlékeztessünk, itt, a nemzet történelmi fővárosában.” A polgármester szólt azoknak a szakembereknek a fontosságáról is, akik megteremtik a városban a szakmai kereteket az emlékezéshez, illetve mint politikus és közszereplő hívta fel a figyelmet a politikai döntéshozatal felelősségére.
 
A fórum szakmai előadásokkal folytatódott. Az 1919-es év történéseiről beszélt Dr. habil Andrej Tóth PhD., a Prágai Egyetem kancellárja, valamint Dr. habil Ujváry Gábor CSc főiskolai tanár adott elő Trianon és a magyar történetírás kapcsolódásáról. Az emlékülés keretében bemutatták a gróf Károlyi Józsefre emlékező, „Fehérvári Nagyjaink” éremsorozat 7. tagját. Igari Antal, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér Megyei Alba Regia Szervezetének elnöke továbbá bemutatta a hadifogolytáborok szükségpénzeiből összeállított kiállítást is, amely az előcsarnokban látható.
 
A konferencia zárásaként a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság elnöke felhívást intézett a Fejér megyei általános és középiskolás diákok részére. Arra buzdította őket, hogy lakóhelyükön kezdjenek el kutatni az I. világháborús, a Tanácsköztársaság korabeli, a trianoni szerződés körüli, és a két háború közötti időkről – kutatási eredményeikkel pedig pályázzanak az Emlékbizottság június közepétől elérhető történelmi versenyén.
 
 
 
 
Az eseményeken készült képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Június
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
     
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.