Az egykori zenetanár, karnagy Somorjai Ferenc emléke előtt tisztelgett Székesfehérvár Önkormányzata, valamint a város komolyzenei életéért oly sokat tevő zenetanár egykori tanítványai, barátai. Nagy Edit szobrászművész öt évvel ezelőtt felavatott alkotása előtt a Teleki Blanka Gimnázium szextettje Auth Ágnes karnagy vezetésével egy szép angolszász feldolgozással emlékezett, majd a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola fuvola-zongora triója előadását követően, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Kórusa és a Primavera Kórus énekelt a Városház téren. Az emlékezés virágait Székesfehérvár Önkormányzata nevében Brájer Éva alpolgármester, a Primavera Kórus nevében Horányi Ottilia és Csutiné Schleer Erzsébet, valamint Palócz Réka, a zeneiskola igazgatója helyezte el az emléktábla alatt. A család nevében unokája gyújtott mécsest. Ezt követően a megemlékezők közösen énekelték el Kodály Zoltán Esti dalát.

Somorjai Ferenc zenetanár, karnagy 1963-tól 2009-ben bekövetkezett haláláig Székesfehérvár zenei életének meghatározó, derűs egyénisége volt. 1949-ben szerzett diplomát a Zeneművészeti Főiskola zongora és zenetanár szakán. A karnagyképzőt Ferencsik János mesterkurzusán végezte el. 1946-1963 között általános iskolai énektanárként dolgozott, 1954-től a Homérosz Kórus karnagya volt egészen 1963-ig, amikor Székesfehérvárra költözött, ahol a Zeneiskolában tanított zongorát és összhangzattant. Ezen kívül tanított és kórusokat vezetett a Teleki Blanka Gimnáziumban és a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikumban is.
Az Alba Regia Táncegyüttes zenei tanácsadója volt, valamint a megyei karnagyi klub titkári teendőit látta el évtizedeken keresztül. Sok évtizedes, kiemelkedő zeneszervezői, szakmai és közéleti életútját a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével ismerték el, és elsőként részesült a város zenei elismerésében, a Fricsay-díjban. Oktató-nevelő munkáját mindig nagy hivatástudattal végezte. Tanítványai szerették, ragaszkodtak személyéhez, még dolgozó felnőttként is kérték segítségét, tanácsait. Aktív közösségi ember volt és fiatal kollégáit mindig segítette, szakmai tanácsokkal látta el. Derűs, hangulatos légkört teremtett maga körül. Kezdeményezésére indult a Harmonia Albensis templomi koncertsorozat is.
Emlékét a zeneiskola falán elhelyezett emléktábla, a róla elnevezett komolyzenei hangversenybérlet-sorozat, illetve az egykori barátok, tanítványok szívükben őrzik.

A megemlékezésen készült fotók letölthetőek a Galériából.

fotó: Simon Erika