Csattog a fém, izzik a láng! – estig tart 16. Tűzzel-Vassal Fesztivál a Rác utcában

2019.06.22. 12:46
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. június 22. (szombat) 
A főszereplő a bugylibicska.                   Galéria  
 
 
 
 
 
Ötvennél is több késes és késkészítő mester, kovács és fegyverkovács részvételével rendezik meg ma a 16. Tűzzel-Vassal Fesztivált a Rác utcai Skanzenben. A szervező Fehérvári Kézművesek Egyesületének céljai változatlanok: éltetni, megőrizni a magyar kézművességet és áthagyományozni a késes és egyéb mesterségeket a jövő számára. A fesztivál témája ezúttal a bugylibicska, számos előadás, program e köré csoportosul. A programok tűzugrással zárulnak a kora esti órákban, majd templomi koncerttel folytatódnak a Múzeumok Éjszakáján.

Újra életre kelt a palotavárosi Skanzen, az ország minden pontjáról, valamint Ukrajnából, Csehországból és Szlovákiából is érkeztek késes kézműves mesterek a fesztiválra. A Rác utcában  nyitott portákkal várják az érdeklődőket, ahol van késes- és Asszonyműhely kiállítás, korabeli borbélyműhely, kovácsműhely foglalkozás, a juhászmesterség eszközeinek bemutatója, népmesepont, a különféle kézműves szakkörök kiállítása, de hallhatunk a bugylibicska eredetéről, használatáról, és a régi palotavárosi iparosok mesterségeiről.

A szerb ortodox templom udvarán színpadi programokkal – köztük gyerekeknek szóló műsorszámokkal – és népies játékokkal, körhintával várják a betérőket. A Rác utca teljes hosszában és a templomudvarban kirakodóvásárt találunk, ahol kizárólag kézműves termékeket kínálnak az árusok, sőt, a késesek zsűriztetik is a termékeiket.

Ágh István költő Itt a bicska, bugylibicska című versével nyitotta meg a parázs hangulatú, egész napos rendezvényt Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnöke a templom udvarán. Arról beszélt, hogy hajdanában a bugylibicskának nagy becsülete volt a környéken: Csákberény címerében szerepel ez az eszköz, a verekedő csákberényieket pedig bugylibicskásoknak hívták. A tréfás-verses csúfolókból az is kiderül, hogy a magyaralmásiak ezzel az eszközzel hámozták a tormát, a sörédiek pedig a békát.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester arról szólt, hogy nagyon jó dolog részese lenni az utcai forgatagnak. Csaknem két évtizedes hagyományról beszélhetünk a fesztivál kapcsán, és hálával tartozunk azoknak, akik a Rác utca csodáját megmentették, és napjainkban is ápolják. Élet van az utcában, a fesztivál pedig gyönyörű hagyomány, része a város rendezvényeinek. Ennek az összetartó erőnek a magját a kisebb-nagyobb közösségek adják. „Alapvetően rajtunk, embereken múlik, hogy az értékeinket hogyan őrizzük meg, és hogy tudjuk azokat hagyományként az utódainknak átadni.” – fogalmazott a polgármester.

A megnyitó résztvevői átvonultak a Kézművesek Házához, ahol hagyományosan felszögelték a fesztiválnak emléket állító táblát a kiskapura.

A rendezvénysorozat egész nap folytatódik a Skanzenben, majd 17.30 órakor hagyományosan tűzugrással és a Sárbogárdi Csókavirág Néptánccsoport műsorával zárul. A fesztivált követően, a Múzeumok Éjszakájához kapcsolódóan 18.00 órától közös koncertet ad a szerb templomban a Szent Efrém Férfikar és a Vox Mirabilis Kamarakórus.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

–   Vége


Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.