Épített örökségünk üzenete

2019.06.22. 20:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. június 22. (szombat)
Felavatták a megújult Szent II. János Pál pápa teret. Galéria
 
 
 
Ünnepi pillanatokkal kezdődött a Múzeumok Éjszakája Székesfehérváron. Felavatták és megszentelték a felújított Szent II. János Pál pápa teret a Szent István-székesegyház előtt. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester és Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója. A teret Spányi Antal megyéspüspök áldotta meg. 



Sokszázan érkeztek a Belvárosba  a Múzeumok Éjszakája programjaira, amelyek a Szent II. János Pál pápa tér avatásával kezdődtek. A MusicColore Énekegyüttes zsoltárt és motettát énekelt, majd köszöntőt mondott a város polgármestere.

Székesfehérvár Belvárosának legmagasabb pontján található városunk és egyúttal nemzetünk történelmének egyik fontos helyszíne. E területen állott a mai székesegyház előd-temploma, Fehérvár egyik legkorábbi egyházi épülete. „Épített örökségünk is hordozza azokat a mondanivalókat, amelyek múltunkból üzennek a jelennek és a jövőnek egyaránt.” - kezdte ünnepi beszédét  dr. Cser-Palkovics András. „Szent István királyunk, aki az ország legfontosabb és legnagyobb egyházi létesítményét, a Szűz Mária prépostsági templomot - közismert nevén a koronázóbazilikát - megépíttette, nem a város legmagasabb kiemelkedésén tette ezt, hanem egy építészetileg kevésbé előkelő helyszínen. Ennek oka - a történeti kutatások szerint - az lehetett, hogy itt, a mai székesegyház helyén már állt egy ilyen fontos épület. Ez az a templom, amely Géza fejdelem sírját őrizte, s első királyunk számára sokat jelentő, megőrzendő érték volt. Ez is jól jelzi, hogy szimbolikus a hely, ahol vagyunk. Ezért volt számunkra fontos az egyházmegyével közösen e tér megújítása is.” A város vezetője elmondta, a burkolat megújítása előtt komoly közműkiváltások történtek. Köszönhetően az egyházmegye, a kormány és a város összefogásának, a kívülről már felújított székesegyház épületével, a megújult térrel és parkkal gyönyörű lett a Szent II. János Pál pápa tér, amely 2005 óta viseli egész Közép-Európa ezredfordulós évtizedei egyik legmeghatározóbb személyiségének, a nagy pápának, a 2011-ben boldoggá, 2014-ben szentté avatott II. János Pálnak az emlékét. A térkőburkolat pedig jól mutatja, hogy hol állt egykoron, ezer évvel ezelőtt a négykaréjos templom.

A polgármesteri köszöntőt követően Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója ismertette a 2014-ben kezdődött ásatás eredményeit és az egykori templomhoz kapcsolódó történelmi információkat. Mint mondta, a mai székesegyház középkori elődjének tekinthető Szent Péter- és Pál-templom kivételes szerepet játszott hazánk középkori történelmében. Az államalapító Szent István atyjának, Géza nagyfejedelemnek sírját őrző templom a koronázó szertartás kapcsán is fontos szerepet töltött be. A koronázóbazilikában felkent király ebben az épületben hozta meg első ítéleteit, azaz jelképesen itt kezdte meg uralkodását. Siklósi Gyula régészprofesszor kutatásai során a Szent Péter-templom rekonstrukcióját is elvégezte: eszerint a jelenlegi térburkolatban fehér színnel kiemelt alaprajzú, négykaréjos épületet a későbbiekben keleti irányba kibővítették és átépítették, amely munkák eredményeképpen egy kéttornyos, poligonális záródású szentéllyel ellátott épület jött létre. A templom, amely Székesfehérvár várostörténetének meghatározó fontosságú egyházi épülete, egyúttal a magyar nemzet egészének története szempontjából is kiemelkedő jelentőségű történeti emlékként tartandó számon.

„A hely, ahol állunk, szent. Ennek a helynek értékét ismeri a város, ezért vállalta, hogy összefogva az egyházzal, ezt a teret szentnek őrizze meg. Ennek a térnek az arculatát megújítsa, a székesegyházzal és a tér alatt fekvő négykaréjos templom maradványaival együtt. Öröm, hogy a város tudja, mi az az érték, ami rábízatott, és ezt őrzi. A szent hely erejét az is jól jelzi, hogy ilyen sokan vagyunk ma itt együtt e térnek a megáldásán.” - hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Spányi Antal megyéspüspök, aki köszöntőjét követően megáldotta a teret.

Az átadáson készült fotók letölthetőek a Galériából.


fotó: Simon Erika

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.