Nincs baktérium a városi vízhálózatban!

2019.07.02. 15:21
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. július 2. (kedd)
Rendkívüli közgyűlést tartottak a stadionban. Galéria
 
 
 
 
 

A MOL Aréna Sóstó vízhálózatának jelenlegi helyzete és a megújuló energiaforrásként Székesfehérváron feldolgozott szennyvíziszap témaköre szerepelt a Székesfehérvári közgyűlés rendkívüli ülésén, amelyet kedden a sóstói stadionba hívott össze dr. Cser-Palkovics András polgármester. A képviselők kérdéseire az intézmény üzemeltetője, illetve a Téglaipari Kft. vezetője mellett az illetékes kormányhivatalok képviselői és a témakörökben jártas szakemberek adtak választ.

 
A MOL Aréna Sóstó vízhálózatának fertőzöttségéről felröppent hírek kapcsán kaptak szakmai tájékoztatást kaptak ma a székesfehérvári képviselőtestület tagjai és a fehérváriak is a rendkívüli közgyűlés keretében. Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tavaly novemberben "nullás" vízmintákkal átvett létesítményben a rendszeres vizsgálatok során egyszer már kimutatták a Pseudomonas aeruginosa baktérium jelenlétét. A szakhatósággal egyeztetett óvintézkedések bevezetésével azonban akkor sikerült megoldani a problémát, ami után pedig – ahogy azt  hatósági jegyzőkönyvek is alátámasztják – hónapokig nem volt jelen a baktérium a létesítmény vízhálózatában. A május végén végzett rutinellenőrzés során, amely a teljes hálózaton több mint 100 mintavételi helyet jelentett, mutatták ki ismét a Pseudomonas aeruginosa baktérium jelenlétét a főépületben, amelyre válaszul azonnal a – korábban már sikeres – fertőtlenítést ismét elvégezte az üzemeltető, a hatóságokat és a bérlőket pedig tájékoztatta.

Ezen túl új szűrőberendezéseket, illetve a tisztítószert folyamatosan a vízhálózatba juttató eszközöket szereltek be, valamint ballonos vízzel biztosítják az ellátást és beszerelték a szűrőket is.  Az üzemeltető mindenben a hatóság által jóváhagyott intézkedési terv alapján, felelősen járt el, így a szakemberek megfeszített munkájának eredményeként hamarosan újra baktériummentes lesz a vízhálózat. Addig azonban minden a jogszabályok és a hatóságok által előírt biztonsági intézkedés életben marad, veszély tehát senkit nem fenyeget a létesítményben.

A Fejérvíz Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese kijelentette: a városi vízhálózattal nincs probléma. A baktérium feltűnése a stadion belső hálózatát érinti. Ez a probléma az új építésű nagy vízhálózatoknál nem új keletű jelenség a Pseudomonas aeruginosa baktérium, aminek semmi köze nincsen a kórházakban előforduló szuperbaktériumokhoz. A stadion üzemeltetője kiegészítve az elhangzottakat hozzátette, az épületében hosszabb időt vesz igénybe a fertőtlenítés, hiszen itt kilométerekben mérhető a vezetékek hossza, és több száz az elzáró szerelvény és vízvételi helyek száma.  A főépület vezetékszakaszában folyamatosan dolgoznak azon, hogy feltárják a hiba okát, és megszűntessék.

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a határozati javaslatot, amely szerint  a Városfejlesztési Kft-t utasítja a közgyűlés, hogy a kivitelezővel, tervezővel szemben az esetleges kártérítés vonatkozásában a szükséges vizsgálatokat végezze el, erről adjon tájékoztatást, felvázolva  lehetséges jogi megoldásokat is.

A rendkívüli közgyűlésen a szennyvíziszap feldolgozása kapcsán felmerült kérdésekre adott választ Horváth Sándor. A Fehérvári Téglaipari Kft. ügyvezetője rövid előadásában ismertette, hogy amikor 1970-ben felépült a téglagyár, annak beüzemelésére úgy kaptak engedélyt, hogy nem a kubikgödrökből bányásznak tovább agyagot, hanem a Zámoly felé vezető út mellett a téglagyártól mintegy egy kilométerre. Akkoriban, 1980-ig, a város szemetét mindenféle szelektálás és talajszigetelés nélkül a kubikgödrökbe hordták, majd mindössze 20-30 cm-es fedőréteget kapott. Az ez alatti rothadás miatt gázok távozhatnak a földből.

A beérkező szennyvíziszapot – a székesfehérvári szennyvíztelepről havi ezer tonnát szállítanak hasznosításra 27 éve ide – egy szakemberek által kidolgozott technológiával feldolgozzák. Mint mondta, egy olyan eljárás kidolgozására kaptak lehetőséget, amivel felmerül a rekultivációban való felhasználás.

A külföldről érkező szállítmányról szólva a közgyűlésen jelenlévő környezetvédelmi szakjogász elmondta, hogy ez nem veszélyes hulladék, amelynek a mozgatásához egy előzetes bejelentésen kell átesni és az érintett országos illetékes hatóságok engedélyével lehet szállítani. Ebben az esetben nem lerakásról van szó – hiszen erre nem is hozható be Magyarországra semmilyen hulladék –, hanem a társaság a terület rekultivációjában hasznosítja az anyagot. Ennek bemutatását telephelyükön mind a képviselőtestület, mind az érdeklődő hatóságok számára felajánlotta a cég.

A környezetvédelmi szakember és az erődmérnök is megerősítette: ez egy rendkívül értékes szerves anyag, amelynek a hasznosítása teljesen elfogadott dolog, és a mezőgazdaságban rendszeresen használják. Sem az ivóvízbázis, sem az élelmiszerlánc egyáltalán nem károsodik. A folyamatos hatósági monitoringrendszerben pedig teljesen kizárható a szennyezés.

A rendkívüli közgyűlésen készült fotók letölthetőek a Galériából. 


fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
2
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.