Zeneszó a tóparton

2019.07.10. 17:36
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. július 10. (szerda) 
Alba Regia Piknik 2019. Galéria 
 
 
 
 
 
 

Vivaldi, Mozart, Händel, Rózsa Miklós művei csendültek fel az Alba Regia Szimfonikus Zenekar évadbúcsúztató rendezvényén. A három éve indult Alba Regia Pikniket azzal a szándékkal hozták létre, hogy egy új, kötetlen formában történő találkozást teremtsenek városunkban a Csónakázó-tó partján, melynek szereplői a zene, a természet, a zenészek és a közönség.

Piknikre hívta a zeneszerető városlakókat az Alba Regia Szimfonikus Zenekar. A Csónakázó-tó partján előkerültek a plédek, a kiskosarak, a vendéglátók finomságokkal várták az érdeklődőket. A kis színpadon a város zenekarának tagjai kedvenc zeneszerzőik műveiből adtak ízelítőt a közönségnek.

A szabadtéri örömzenélés első darabjaként Händel: D-dúr Triószonátája csendült fel. A Bondor Erika, Bozzai Balázs, Kárász András alkotta vonóstriót csembalón a szimfonikus zenekar karnagya, Dubóczky Gergely kísérte. A kürtkvartett, Kovács Gergő, Kováts Imre, Dobi Edvin és Balogh Bottyán többek között Mendelssohn és Weber-műveket játszott. Kárász András Rózsa Miklós Toccata capriciosa művét adta elő, majd Vivaldi G-moll triója csendült fel Fóris István, Czirok Zsuzsi és Dávid Boglárka előadásában.  A tóparti kiskoncertet Nyári Kornél, Prohászka Ágnes, Molnár Petra, György Attila közös fellépése zárta.

A műsorvezető Ottmár Dávid, a zenekar trombitaművésze, a Bartók Rádió műsorvezetője volt, aki a műsorszámok között játékba hívta a közönséget. A helyesen válaszolók a Harmonia Albensis, a Somorjai Kamarazenei és a Farkas Ferenc Hangversenybérlet egy-egy koncertjére nyertek jegyet.

A koncerten készült képek letölthetőek a Galériából.

fotó: Molnár Artúr 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
27
28
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.