Il Silencio – A Takarodó dallamai a hősök emlékére

2019.07.18. 14:42
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. július 18. (csütörtök)
Új civil kezdeményezés 
 
 
 
 

Új, szeptemberben induló programról tartott sajtótájékoztatót Róth Péter alpolgármester és Németh István, a Krajczáros Alapítvány elnöke. A civil kezdeményezésen alapuló „Emlékezés hangja” elnevezésű program keretében Fehérvár katonái tiszteletére 18 hónapon keresztül mindennap felcsendülhet a Takarodó dallama a Fekvő katona emlékműnél.
 
Székesfehérváron van egy hősi emlékmű a Bazilika hátoldalán, az altemplom bejáratánál. Ennél a világháborús emlékműnél minden háború hőseire, áldozataira emlékezve ősztől időről időre felcsendül majd a Takarodó dallama.” – jelentette be Róth Péter alpolgármester a civil kezdeményezésre megvalósuló „Emlékezés hangja” elnevezésű programot.
 
A hagyományteremtő, 18 hónapon át tartó, szeptemberben induló kezdeményezés részleteiről Németh István, a Krajczáros Alapítvány elnöke szólt: „A mostani vállalásunk arról szól, hogy a Hősök terén lehetőleg minden este elhangozzék hőseink tiszteletére a Takarodó dallama. Hajdanában ez a dallam minden katonavárosnak velejárója volt. Az Emlékezés hangja programmal stratégiai célunk: a meghívott zenészek után a programba bevont önkéntesek, a zeneiskolai növendékek megtiszteltetésnek érezzék majd, hogy ők is eljátszhatják a régi, jól ismert muzsikát.”
 
Az "Emlékezet hangja" program keretében először fehérvári és az ország számos pontjáról érkező katonazenészek adják majd elő eredeti hangszeren az ismert dallamot, lehetőleg mindennap, az esti órákban.
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
 
Fotó: Simon Erika
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.