„Emlékük addig él, amig gondolunk rájuk…”

2019.08.02. 12:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 2. (péntek)
Tiszteletadás a Repülő és Ejtőernyős Emlékműnél
 
 
 
 
Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak pénteken a Vásárhelyi úti Repülős és Ejtőernyős emlékműnél a második világháború után újjászervezett 62. Önálló Ejtőernyős zászlóalj tiszteletére. Juhász József nyugállományú repülős ezredes az eredményes és fontos szerepet betöltő zászlóalj történetét idézte fel.
 
 
Huszonhét esztendője minden évben koszorúzással tiszteleg a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete a második világháború után újjászervezett 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj alakulatának az emléke előtt. A Vásárhelyi úti Repülős és Ejtőernyős emlékműnél az 1951-1954 között ismertté vált, a magyar katonai és sportejtőernyőzés fejlődésében és eredményeiben fontos szerepet játszó katonákra emlékeztek.
 
A 67 évvel ezelőtt kezdő fehérvári ejtőernyősök összességében rövid, 37 hónapot jelentő történetéről szólt köszöntő beszédében Juhász József nyugállományú repülős ezredes: „1951. október 15-én települt át a zászlóalj Taszárról Székesfehérvárra, otthonuk pedig a táci repülőtér lett, ahol akkor a 28. Csatarepülő Hadosztály Parancsnoksága és a 30. Csatarepülő Ezred végezte a kiképzést.” 1952-ben indult a zászlóaljnál a lövész- és ejtőernyős kiképzés, nyáron kezdték meg a felkészülést a magyar ejtőernyőzés történetének legnagyobb hadgyakorlatára. Az őszi hadsereggyakorlat minden idők legnagyobb nagyságrendű ejtőernyős bevetése volt: a sikeres gyakorlaton minden ejtőernyő kinyílt, azonban Juhász Mihály hadnagy, aki csapatzászlóval ugrott, még a levegőben életét vesztette. Az ünnepségen néma tisztelgéssel emlékeztek az elhunyt ejtőernyősökre, akik a második világháborúban vagy a kiképzések során vesztették életüket.
 
Az ezredes kitért a zászlóaljnak a város életében betöltött kulturális és sport szerepére: „Szász Zoltán csapata az élen végzett a városi labdarúgó-bajnokságban, amellyel kivívták maguknak a felsőbb osztályba jutást is, azonban a zászlóalj feloszlott, így a fiúk sem tudták folytatni sportmenetelésüket.” Mint mondta, a legsikeresebb 1953-as év a diverziós kiképzésre való áttérést is jelentette egyben. A zászlóalj 1954 őszén szűnt meg, a katonák pedig szétszéledtek az országban. Az ejtőernyős kiképzés csak hat év után indult el újra hazánkban. A veterán tisztek és katonák későbbi rendszeres és szervezett találkozóiból alakult meg a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége aztán. Köszöntőjében az ezredes köszönetet mondott a Veterán Repülők és Ejtőernyősök székesfehérvári elnökségének, amely a tisztelet és a hagyományőrzés jegyében szervezi a találkozókat.
 
Az emlékműnél a város nevében Viza Attila önkormányzati képviselő helyezett el koszorút. Megemlékezett továbbá a szervező Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete, az MHP, a BEOSZ és a Magyar Veterán Repülőszövetség, a HOHE és a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete.
 
 
 
Az eseményen készült fotók letölthetők a Galériából!
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Varjú Zoltán
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Augusztus
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
   
25
28
30
 
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.