2019.08.09. 22:08
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 9. (péntek)
Elkezdődött Székesfehérvár legnagyobb fesztiválja. Galéria
A Városház téren IV. Béla király és Szent Margit társaságában, zenés-táncos menettel jelentek meg este az óriásbábok: elkezdődött az idei Székesfehérvári Királyi Napok augusztus 20-ig tartó rendezvénysorozata. A színpadon a muhi csatát sodró táncos koreográfia jelenítette meg, a képi világ, a hangzás, a játék együttesen idézték meg a középkor drámai időszakát. A polgármester köszöntő szavai után a fesztiválnyitány fények táncával zárult az Országalmánál.
IV. Béla királyt megidéző zenés-táncos dramatikus játékkal és fényshow-val kezdődött el ma este a Székesfehérvári Királyi Napok összművészeti programsorozata.
A fesztiválnyitány hagyományosan az Árpád-ház történelmi óriásbábjainak a felvonulásával indult: idén már a programok középpontjában álló uralkodó és Szent Margit is az ünnepi játékok szimbolikus figurái között szerepelt. A királyi menetet a Megadance táncosai kísérték a színpadon. A játékban megjelent az uralkodó ifjú hercegként egy apa-fiú konfliktusnak a helyzetében, aztán a király, aki az országot veszélyeztető erőktől tartva Istennek ajánlotta fel gyermekét az országért, majd Margit, aki apjának ellentmondva maradt hű a neki szánt sorshoz és feladathoz. A muhi csatát sodró, kortárs balett-néptánc koreográfia jelenítette meg, amelyben a tatár sereget a robosztus Batu kánnal a középpontban a Székesfehérvári Balett Színház, a magyar oldalt pedig az Alba Regia Táncegyüttes művészei táncolták. A színpadkép hátterét Falvay Miklós modern képi világa töltötte be, a hangzásban pedig feledhetetlen volt Cserta Balázs tárogatójátéka és az Avar Horda dobjainak harci ritmusa.
A nemzet történelmi fővárosáról szóló fesztivált dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, és az országépítő IV. Béla királyról mint példaképről szólt: „Tőle megtanulhatjuk, hogy mi a különbség rombolás és építés között. Hiszen ő tette lehetővé egy nagyon nehéz időszak után az építkezéssel, hogy én ezt a köszöntőt most magyarul mondhassam el.” A polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki munkájával a történelmi és egyben mosolygós, jókedvű város másfél hetes programsorozatában közreműködik, és értékekben gazdag élményeket, találkozásokat kívánt a résztvevőknek. Ezt követően az egyik legfiatalabb és legidősebb önkéntessel elindították a látványos ünnepi fényshowt az Országalma körül.
Felgyulladtak a fények a Fő utcán. A Ciszterci templom és a Szent István Király Múzeum Rendház épületének homlokzatán IV. Béla király életéről és koráról szól a mozgó történelmi képregény Magyarósi Éva képzőművész, animációsfilm-rendező elképzelése alapján. Láthatjuk a gyermek Bélát, aki hétéves korában szemtanúja volt Gertrudis királyné meggyilkolásának, a királyt, aki 14 évesen feleségül vette Laszkarisz Máriát, a tatárjárást, a muhi csatát, Margit felajánlását, és az ország újjáépítését.
A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
IV. Béla királyt megidéző zenés-táncos dramatikus játékkal és fényshow-val kezdődött el ma este a Székesfehérvári Királyi Napok összművészeti programsorozata.
A fesztiválnyitány hagyományosan az Árpád-ház történelmi óriásbábjainak a felvonulásával indult: idén már a programok középpontjában álló uralkodó és Szent Margit is az ünnepi játékok szimbolikus figurái között szerepelt. A királyi menetet a Megadance táncosai kísérték a színpadon. A játékban megjelent az uralkodó ifjú hercegként egy apa-fiú konfliktusnak a helyzetében, aztán a király, aki az országot veszélyeztető erőktől tartva Istennek ajánlotta fel gyermekét az országért, majd Margit, aki apjának ellentmondva maradt hű a neki szánt sorshoz és feladathoz. A muhi csatát sodró, kortárs balett-néptánc koreográfia jelenítette meg, amelyben a tatár sereget a robosztus Batu kánnal a középpontban a Székesfehérvári Balett Színház, a magyar oldalt pedig az Alba Regia Táncegyüttes művészei táncolták. A színpadkép hátterét Falvay Miklós modern képi világa töltötte be, a hangzásban pedig feledhetetlen volt Cserta Balázs tárogatójátéka és az Avar Horda dobjainak harci ritmusa.
A nemzet történelmi fővárosáról szóló fesztivált dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg, és az országépítő IV. Béla királyról mint példaképről szólt: „Tőle megtanulhatjuk, hogy mi a különbség rombolás és építés között. Hiszen ő tette lehetővé egy nagyon nehéz időszak után az építkezéssel, hogy én ezt a köszöntőt most magyarul mondhassam el.” A polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki munkájával a történelmi és egyben mosolygós, jókedvű város másfél hetes programsorozatában közreműködik, és értékekben gazdag élményeket, találkozásokat kívánt a résztvevőknek. Ezt követően az egyik legfiatalabb és legidősebb önkéntessel elindították a látványos ünnepi fényshowt az Országalma körül.
Felgyulladtak a fények a Fő utcán. A Ciszterci templom és a Szent István Király Múzeum Rendház épületének homlokzatán IV. Béla király életéről és koráról szól a mozgó történelmi képregény Magyarósi Éva képzőművész, animációsfilm-rendező elképzelése alapján. Láthatjuk a gyermek Bélát, aki hétéves korában szemtanúja volt Gertrudis királyné meggyilkolásának, a királyt, aki 14 évesen feleségül vette Laszkarisz Máriát, a tatárjárást, a muhi csatát, Margit felajánlását, és az ország újjáépítését.
A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
