„Legyen bátorságunk mindig kiállni amellett, ami Szent István unokáiként ránk bízatott!”

2019.08.14. 20:14
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 14. (szerda)
Fogadalmi szentmise a Szent Imre-templomban. Galéria
 
 
 
 
 
Augusztus 14-én a Szent Istváni-i országfelajánlás napján, a Szent Imre-templomban tartották a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. A szertartás előtt a Püspöki Palotából körmenetben vitték a mise helyszínére a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit.

Harangszó hirdette az ünnepet szerdán kora este a Belvárosban, majd a Püspöki Palotából elindult a körmenet. Az egyházmegye papjai, a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a Szent Imre Általános Iskola diákjai, a vitézi és lovagrendek, a városi és megyei önkormányzat, az intézmények, szervezetek, valamint a fegyveres testületek képviselői és a székesfehérvári hívek közösen kísérték a Magyar Szent Család ereklyéit a Szent Imre-templomhoz.

A templomban imaórát tartottak, majd a szentmise keretében Spányi Antal megyés püspök megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette, 1038-ban, a halálát megelőző napon. „A mai napon arra emlékezünk, hogy Szent István király végső emberi szorultságában a hit által megtalálta az egyetlen kivezető utat, és arra igent mondott. Akaratát ennek az igennek a megvalósítására fordította, és Máriához ajánlott bennünket. Szent István nagy volt, mert tudott hallgatni az isteni akaratra. Elfogadta azt, és aszerint intézte életét.”

A megyés püspök kiemelte: Szent István a kemény utat választotta, amikor a keresztény Magyarország mellett döntött. Ez az út meredek, keskeny, fölfelé visz. A hit, a nemzet megtartásának útját választotta - egy utat, amely ezt a nemzetet gazdagította sajátos kultúrával, amely értéket teremtett minden ember számára. Példája követendő. „Nem engedhetünk az Istentől és a múltunkból ránk bízott, örökségül ránk hagyott igazságból. Ebben az ünnepi időszakban különösen fontos, hogy eltöltse szívünket, lelkünket az öröm, a büszkeség, a hálaadás, hogy új erőre találjunk az örömben, s megújult lélekkel induljunk el a szent király és a többi magyar szent nyomán Isten felé.”

Spányi Antal szentbeszédében úgy fogalmazott, hogy amikor az ország felajánlásának ünnepét üljük, Szent Istvánt és Boldogságos Szűz Máriát kérjük, imádkozzon értünk, hogy mindennap büszkék legyünk magyarságunkra, amelyet a szentek unokáiként kell megélnünk. „Legyünk büszkék múltunkra, amely annyiszor védte a szent hitet! Legyünk büszkék kultúránkra, arra, amit adtunk a világnak! Így őrizzük családjainkat, így őrizzük a hamis ideáktól a fiatalokat. Így legyen bátorságunk mindig kiállni amellett, amiért éppen Szent István unokáiként felelősek vagyunk, amellett, ami ránk bízatott.”

A szentmise végén körmenetben kísérték vissza az ereklyéket a Püspöki Palotába.

                                                 
Az ünnepi eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából. 

 fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.