Jobku: - De miért mentek haza a tatárok?

2019.08.19. 17:17
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 19. (hétfő)
A muhi csata menetét élő sakkfigurák lépései szemléltették a Városház téren. Galéria 
 
 
 
A Koronázási Ünnepi Játékok harmadik délutánján sem tántorította el a meleg a közönséget, hogy a színpadi előadások nézőtereit megtöltsék: a Városház téren az élő óriás sakk, az Országzászló téren pedig akrobatikus történelemóra-színház, majd a herceg átkáról szóló interaktív népmese repítette vissza a nézőket IV. Béla uralkodásának korába.


Az Országzászló téri színpad közönsége a játékos történelemleckék mellett megannyi vidám pillanatot kapott hétfőn délután is. Jobku és Dzsevu szellemes sorozatába, világhírű akrobatikus történelemóra-színházába idén bekapcsolódott Trinkulu, a harmadik iker, a szertartásjáték főszerepére elszólított Dzsevu helyett. A IV. Béla királyhoz kapcsolódó játék olyan kérdéseket tett fel, hogyan is jártak vajon a tatárok – különböző autentikusabbnál autentikusabb mozgásformákkal bemutatva a lehetséges megoldásokat –, miért és miről faggatta pszichológusa az új uralkodót, és legfőképpen a hatalmas titokról: miért ment haza végül a keletről érkezett veszedelmes hadsereg. A hatodik vidám epizódot is dalbetétek és szkeccsjelenetek gazdagították.

A középkori élő óriás sakk a játékok egyik újdonsága volt idén a Városház téren: a formabontó előadás egy valódi sakkjátszmát vitt színre, valódi sakklépéseket követve jelenítette meg a muhi csata küzdelmeit. A tatárjárás idejének sorsdöntő történelmi eseményében a magyar sereg játszott fehérben, középen az uralkodó mellett Kálmán herceggel, illetve Miklós préposttal, Csák Ugrinnal és Rátót Domokossal. A fekete seregben Batu kán oldalán Szübeetej jelent meg a vezér szerepében. A krónikás mellett a magyar és a mongol játékmester irányította a zenével kísért előadást, ami érdekes szellemi kihívás volt a történelmi események és a játékszabályok megfeleléseiben is.

Tűzkő Sándor és Nyáry Bernadett interaktív népmeséje idén egy királyi család életébe avatta be a közönséget: Valér herceg zsémbes anyukája már reggel veszekedett szemtelen fiával, fel-felhangzott a ’Hogyan beszélsz anyáddal, fiam?’ kérdése, odaégett a rántotta, eltűnt egy paksaméta a nagy rohanásban, otthon maradt a lovagitorna-zsák, és a fiú majdnem elfelejtette lecsutakolni legkedvesebb lovát, Sárgát. A gyerekek együtt alakították a mese menetét a szereplőkkel, tánccal, énekkel folytak bele A herceg átkáról szóló történetbe az Országzászló téren.  


A hétfői színpadi programokon készült fotók letölthetőek a Galériából!





                        

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr

 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Március
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
    
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
       
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.