Öreghegyi Mulatság felvonulással, kenyérszenteléssel és közös koccintással

2019.08.19. 19:29
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 19. (hétfő) 
Szent István tanítása: tudnunk kell dönteni az életünkről!    Galéria  
 
 
 
 
 
Immár 28. alkalommal rendezték meg az Öreghegyi Mulatságot a Bory-téren, hagyományosan a Szent István napját megelőző napon. A városrész legnépszerűbb programjára a Noé-hegyi Szent István Borrend meghívására Fejér megyéből és a Balatonról érkeztek vendég borrendek. Volt koszorúzás, felvonulás, borverseny-eredményhirdetés, megáldották az új bort és a kenyeret, emellett számos színpadi program és közös koccintás is szórakoztatta a közösséget.

Az Öreghegyi Mulatság a leghosszabb hagyományokkal rendelkező augusztusi rendezvénye Székesfehérvárnak. Ilyenkor a városrész lakói vendégségbe hívnak minden fehérvárit a Bory-vár előtti térre. Kora délutántól zajlanak a műsorok, valamint a programban a bornak is kiemelt szerep jut. A házigazda Noé-hegyi Szent István Borrend meghívására idén Mórról, Adonyból, Enyingről, Velencéről, Csókakőről és Kisfaludról jöttek megyei résztvevők, emellett vendégül láttak egy keszthelyi és egy balatonfüredi borrendet is.

A borrendek délután megkoszorúzták a Fiskális úton 2014 augusztusában felavatott Szőlőműves szobrát, majd az Öreghegyi Borháztól a Zsikó zenekar felvezetésével a Bory-térre vonultak, ahol már javában zajlottak a mulatság zenés-táncos színpadi programjai. A hegybíró kürtjének megszólaltatása után hagyományosan Molnár Margit kincstárnok ismertette a Noé-hegyi legendát, ezután Mészárovics Imre, a Noé-hegyi Szent István Borrend elnök-nagymestere mondott köszöntőt. Hangsúlyozta, hogy a borrendjük minden évben kiveszi a részét a Szent István-i ünnepkörből az Öreghegyi Mulatsággal, illetve az országos borlovagrendi találkozóval, amely holnap lesz a Belvárosban 35 borrend felvonultatásával. Fontos, hogy Öreghegy a szőlészeti, borászati múltjával hozzájáruljon az ünnephez. Mészárovics Imre megtiszteltetésnek nevezte, hogy Székesfehérváron élhetnek és dolgozhatnak.

A mulatság keretében hagyományosan kihirdették a IX. Öreghegyi Bormustra legfőbb díjait. A szemlére idén mintegy 50 tételt neveztek, melynek egyharmada helyi, kétharmada nem helyi készítésű volt. Az Öreghegyen termett szőlőből készült legjobb fehérborért Pásztor István, a legjobb vörösborért Zseli Miklósné kapott elismerést. Az összes nevezett tételből kiválasztották a mustra legjobb borát, amely egy pákozdi Irsai Olivér lett a Bella Pince készítésében.

A borrendek programját ünnepi köszöntők követték a színpadon. Hagyományosan ellátogatott a rendezvényre dr. Cser-Palkovics András polgármester. Arról beszélt, hogy évről évre nagyon sokan dolgoznak azért, hogy az Öreghegyi Mulatság résztvevői a gyönyörű Bory téren jól érezzék magukat. Ez a program a Királyi Napok egyik fontos állomása, Szent István ünnepe pedig nagyon különleges Szent István városában.

Háziasszonyként Östör Annamária önkormányzati képviselő köszöntötte a vendégeket. Emlékeztetett arra, hogy az Öreghegyi Mulatság 28 évvel ezelőtt kezdődött a VOK parkolójában, utána költözött a mostani helyszínére. A szervezők és a lakók a szívüket, lelküket beleadják a város második legnépszerűbb augusztusi rendezvényébe. A mai napra is igyekeztek a gyerekeknek, a fiataloknak és a régebb óta fiataloknak is igényes, ugyanakkor a hagyományokhoz illő műsort összeállítani.

Az új kenyeret és a bort Tornyai Gábor plébános áldotta meg. Arról elmélkedett, hogy a legendákon túl milyen ember lehetett a valóságban Szent István király apaként, férjként, barátként, hétköznapi emberként? Hogyan élhette az életét ezer évvel ezelőtt? A válaszért leginkább a fantáziánkra hagyatkozhatunk, ugyanakkor biztos, hogy ő a maga küszködéseivel, útkeresésével talált egy olyan ösvényt, melyet a legjobbnak talált, és e mellett döntött. Ez az, amit tanulhatunk tőle: tudnunk kell dönteni az életünkről!

A kenyér- és borszentelés után a házigazda Noé-hegyi Szent István Borrend – folytatva a tavaly megkezdett hagyományt – ismét kóstolóval kedveskedett a résztvevőknek. Az Öreghegyi Mulatság éjfélkor tűzijátékkal zárul.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 


Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika


 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.