„Tekints, István király hazádra, fordítsd szemeid régi országodra…”

2019.08.20. 18:01
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 20. (kedd)
Augusztus 20-i tiszteletadás a Nemzeti Emlékhelyen
 
 
 
 

Szent István és a magyar állam alapításának ünnepén hagyományosan a Nemzeti Emlékhelyen róják le tiszteletüket a megemlékezők. Az Osszáriumnál dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben felhívta a figyelmet az államalapító király és a keresztény kultúrkör értékrendjére, a múlt, a vallás, a hagyományok megőrzésének fontosságára. A résztvevők a Fehérvári királyok menetéhez csatlakozva közösen sétáltak át a Szent István térre, ahol az augusztus 20-i programok ünnepi közgyűléssel folytatódtak.
 
A Székesfehérvári Királyi Napok zárónapja augusztus 20-a, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepe. A város közössége egész nap világi és szakrális rendezvényeken készülhetett az egyik legjelentősebb nemzeti ünnepünkre, amely Székesfehérvár ezeréves múltjára és történelmi fővárosként betöltött szerepére is emlékezik.
 
Székesfehérváron a megemlékezők a Nemzeti Emlékhelynél gyűltek össze, hogy Szent István szarkofágjánál leróják tiszteletüket, és megemlékezzenek államalapító nagy királyunk tetteiről és máig is kiható intézkedéseiről. Az Osszáriumnál tartott ünnepség Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz című művével kezdődött, az Alba Regia Vegyeskar előadásában.
 
A Szarkofág előtt dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet: „Államalapításunk ünnepén fel kell tennünk a kérdést: vajon mi milyen Magyarországot tudunk örökül hagyni a jövő generációja, gyermekeink és unokáink számára? Elődeink keresztény és független államot alapítottak – és ezzel biztosították magyarként való megmaradásunkat Európában. Ugyanakkor létrehoztak egy olyan formát, ami otthont biztosít a magyarság számára. Házat – és Hazát adtak nekünk. Olyan áldott sorsközösséget kaptunk tőlük, amit a közös hit, a közös nyelv, a közös hagyomány testesít meg és éltet. És amelynek megvédése, ápolása és felvirágoztatása minden hazáját szerető és tisztelő magyar ember feladata és kötelessége.
 
A közgyűlési elnök történelmi áttekintést adott, és a jelenkor visszásságaira is felhívta a figyelmet. Beszédében kiemelte: „Azt gondolom, hogy mi, akik számára fontosak a keresztény értékek, a nemzeti hagyományok, mi értőn és érzékenyen figyelünk a múlt szavára. Mi megfogadtuk Szent István intelmeit – és azon dolgozunk, hogy békés, harag és gyűlölködés nélküli városunk, megyénk és országunk legyen. Az az érdekünk, hogy a nemzetközi konfliktusokkal szemben is megvédjük hazánkat. Hogy polgáraink nyugalomban élhessenek. Hogy nyugodt, biztonságos, rohamosan fejlődő településeink kicsinyes pártpolitikai célok elérése eszközéül ne váljanak csataterekké. Hogy mindannyiunk számára lehetővé tegyük a kiszámítható, békés társadalmi fejlődést, a biztonságot és a rendet.”
 
Dr. Molnár Krisztián beszéde végén visszatekintett az elmúlt tizenegy nap mozgalmas programjaira: „Itt, Székesfehérvárott a Királyi Napok rendezvénysorozatával valójában már napok óta ünnepeljük az ezeréves magyar államot, Szent István királyunk örökségét. És amit e csodás rendezvénysorozat példáz: hogy nemcsak az államot, hanem annak valódi tartalmát: a magyar Hazát is ünnepeljük! Azt a hazát, melynek közösségét Szent István államalkotó tevékenysége hozta létre – de amelynek ápolása, gondozása és védelme mindannyiunk tiszte és kötelessége. Azt a hazát, amelynek hite a kereszténységben gyökerezik; melynek nyelvén Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Móricz Zsigmond, Ady Endre és megannyi magyar költő és író szól hozzánk; melynek hagyományát, népi kultúráját Rábaköztől Kalotaszegig egy ezredév formálta.”
 
A beszédet követően a résztvevők a tisztelet virágait helyezték el Szent István Szarkofágjánál, majd közösen sétáltak el az Országalmához, hogy csatlakozzanak a Fehérvári királyok menetéhez. Az augusztus 20-i rendezvények az Ünnepi Közgyűléssel folytatódtak.
 
 
A Tiszteletadáson készült fotók a koraesti óráktól letölthetők lesznek a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.