Egyetlen mártír példája!

2019.08.29. 13:41
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. augusztus 29. (csütörtök) 
Felavatták dr. Kepes János királyi közjegyző emléktábláját a Rózsa utcában.     Galéria  
 
 
 
 
 
 
Emléktáblát avattak a Belvárosban dr. Kepes János, Székesfehérvár egykori királyi közjegyzője tiszteletére. A holokauszt áldozatává vált jogásznak fontos közéleti, kulturális és mecénási szerepe volt a város életében. 1944-ben a hurcolták el Auschwitzba, ahol életét vesztette. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara kezdeményezésére városházi emlékünnepségen idézték fel szakmai és személyes örökségét, majd a Rózsa utca 1. szám alatt, egykori lakhelyének és irodájának épületénél felavatták az emléktábláját.

Dr. Kepes János 1886-ban született New Yorkban, a középiskoláit Nagybányán és Budapesten, a jogi tanulmányait Kolozsváron és a magyar fővárosban végezte. Dolgozott Győrben és Budapesten, majd 1919-ben közjegyzőnek nevezték ki Székesfehérvárra. Pályája során a közjegyzői kar és Székesfehérvár közéletében is tevékeny szerepet vállalt. 1922-től Székesfehérvár törvényhatósági bizottságának tagjává választották, két év múlva tiszteletbeli főügyészi címet kapott a várostól. A helyi római katolikus egyházközség főtitkára volt, a Székesfehérvári Kereskedelmi Főiskolán is tanított.
Sokat tett a város életének felvirágoztatásáért több területen, jogi tevékenysége mellett művészeti mecénási, politikai és jogi szakírói munkássága is jelentős. Tagja volt Székesfehérvár akkori legnagyobb sportegyesületének, és rendszeres támogatója volt a helyi kultúrának. Könyvtárának legértékesebb nyomtatványaiból és ritka kiadású könyveiből 1933-ban 77 kötetet a Szent István Király Múzeumnak ajándékozott. Számos szakmai kiadványban jelentek meg tanulmányai, emellett jelentős képzőművészeti gyűjteményt hozott létre.
A zsidó származása miatti diszkrimináció okán 1944 áprilisában lemondott a királyi közjegyzői tisztségéről. 1944-ben a belügyminiszter mentesítette a zsidókra vonatkozó jogfosztó rendelkezések hatálya alól. Ennek ellenére a méltatlanul fiatal, 58 éves dr. Kepes Jánost a feleségével együtt a székesfehérvári gyűjtőtáborba, majd onnan 1944. június 15-én Auschwitzba hurcolták. A koncentrációs táborban hunyt el, halálának pontos dátuma ismeretlen.

A csütörtöki emlékünnepség dr. Kepes János leszármazottainak és jelenkori pályatársainak, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tagjainak részvételével zajlott a Városháza Dísztermében.

„Az emléktábla-avatás a jogászi hivatásnak szól, felmutatja a jogi pálya jelentőségét egy város életében. Jelzi, hogy a kezdeményező szakmai testület tagjai fontosnak tartják foglalkozni a hivatásuk történetével és annak személyiségeivel
.” – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester. Szavai szerint dr. Kepes János emléktáblája sokat üzen a ma emberének az ő személyiségéről, a korról és a közösségről, amiben élt és dolgozott. Emlékeztet a borzalomra, több mint kétezer, köztiszteletben álló fehérvári és környékbeli ember tragikus sorsára, aminek soha többé nem szabad megtörténnie. A polgármester hangsúlyozta, hogy dr. Kepes János fontos közéleti, közösségi és felelősségteljes embere volt Székesfehérvárnak, ami azt üzeni a ma emberének, hogy aki tud, vállaljon többet egy közösség életéből.

Dr. Kepes János emlékét, személyiségét jelenkori pályatársai idézték fel az emlékünnepségen. Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a táblaavatás szimbolikus alkalom, mert rajta keresztül valamennyi, a XX. század ördögi gondolatainak áldozatául esett közjegyzőre emlékeztet. „Egyetlen mártír példája felhívja a figyelmet az összes többire!” – mondta dr. Tóth Ádám. Szavai szerint dr. Kepes János olyan ember volt, aki a rábízott talentumot megsokszorozta.

Dr. Ujj József
székesfehérvári közjegyző, a Pécsi Közjegyzői Kamara elnöke személyes, szívfacsaró gondolatokat idézett Csitáry G. Emil néhai polgármestertől, aki szoros munka- és baráti kapcsolatban állt dr. Kepes Jánossal. Majd hozzátette: „A közjegyző olyan magatartást kell, hogy mutasson, ami megtartja a felé irányuló közmegbecsülést, azt meg nem ingathatja. Ezen messze túlmutat Kepes János egész életútja. Rengeteget tett azért, hogy Székesfehérvár visszanyerje azt a rangot az országban, amely megilleti őt a történelmi rangja alapján.”

Az emlékünnepségen közreműködött a MusiColore énekegyüttes és Tóth Levente, az egri Gárdonyi Géza Síznház színművésze. Az esemény után a résztvevők átvonultak a Rózsa utca 1. szám alatti épülethez, és leleplezték, majd megkoszorúzták az emléktáblát.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.
 

 



Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr
 

 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.