Varkocs Györgyre, a törökök elleni harcban elesett fehérvári várkapitányra emlékeztek ma a Belvárosban.

A török sereg 1543. augusztus 23-án érkezett a város határába; az ostrom során elsőként a Sziget és Ingovány külvárosok estek el. Az oszmánok szeptember 2-án a várat is ostrom alá vették; a Budai kapunál vívott küzdelemben ekkor esett el a Budai külvárosban rekedt Varkocs György várkapitány. A vár feladását követően a védők szabad elvonulást kaptak, de a törökök később megszegték ígéretüket: a város lakosságával kegyetlenül leszámoltak.  

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum intézményvezetője beszédében felidézte a történelmi eseményeket, majd Varkocs György példáját a következőképpen összegezte: „(…) összefogás nélkül nincs eredmény. A várbeliek egyet nem értése, a kapuk zárva tartása, majd Fehérvár feladása sok hősies katona halálát okozta, ellenben a város így is török kézre került, s polgárai nem kerülhették el a sorsukat. Varkocs György a csata előtt még hitt a védelemben, s tervei is voltak, azonban azokat már nem hajthatta végre.” Az embereivel együtt Fehérvárért hősi halált halt, sziléziai származású kapitány emlékezetéhez a szintén nem magyar származású, de fehérvárivá lett Siklósi Gyulát idézte végül: „Mindig vannak minden országban, minden helyen olyan emberek, akik emberek tudnak maradni.”

Az ünnepségen részt vett, majd a szobor előtt fejet hajtott Törő Gábor országgyűlési képviselő, Mészáros Attila alpolgármester, Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője, továbbá a megye, a város, a történelmi egyházak, a fegyveres és rendvédelmi szervek, valamint az intézmények és a civil szervezetek képviselői.

A megemlékezésen készült fotók letölthetőek a Galériából!






Szöveg: Fraller Ildikó