159 fehérvári katona alussza örök álmát a Gac-oldalban

2019.09.11. 19:09
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. szeptember 11. (szerda)
Ünnepi megemlékezés a Gyergyói kőnél. Galéria
 
 
 
 
 

A Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred 1944. szeptember 7-én, Gyergyószentmiklós határában elesett 159 székesfehérvári katonájára emlékeztek szerdán a Gyergyói kőnél, a 2014-ben kialakított emlékparkban.


1944. szeptember 7-én hajnalban a székesfehérvári Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred 159 hazát védő katonája vesztette életét a Gac-oldalban egy szovjet előőrs betörése nyomán. A gyergyói, felszegi emberek a hősöket két tömegsírba temették. 1990-ig nem volt szabad megemlékezni róluk, de mindig voltak bátor felszegi emberek, akik gondoskodtak arról, hogy halottak napján gyertya égjen a hős katonák nyughelyén. Generációról generációra adták át egymásnak a hősök tiszteletét. 1990 után gyergyóiak és székesfehérváriak közösen, szabadon emlékeznek meg róluk. Emlékük előtt tisztelegtek ma is Székesfehérváron.

Dr. Simon László kormánymegbízott ünnepi beszédében így fogalmazott: ez az emlékpark örökké emlékeztetni fog a második világháborúban elesett katonákra. „Innen nem messze voltak azok a laktanyák, ahonnan parancsot teljesítve útra indultak, és soha nem tértek vissza. Ma rájuk és minden, a világháborús harcokban elesett, eltűnt székesfehérvári, Fejér megyei katonára is emlékezünk. Mert a 159 katona története szimbolizálja a történelem viharában elesett egykori katonáink sorsát. Jelképezi egyben azt is, hogy nem feledünk! Székesfehérvár városa, Fejér megye 75 év múltán is fájó szívvel emlékezik elveszett fiaira!”

A megemlékezésen Ruzsa Attila: Fájó idők emlékére című versét Csengey Márton, a Teleki Blanka Gimnázium diákja, a X. Fehérvári Versünnep díjazottja szavalta el. Az ünnepségen részt vett Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós alpolgármestere is. „A Gac-oldali események örökre összekapcsolták a két várost, szeptember 7-én minden évben együtt dobban a szívünk.” Ünnepi gondolataiban felidézte a családokat is. „A fehérvári honvédek mindegyikét hazavárta valaki. Az édesanyák az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy viszontláthatják fiaikat, nem sejtve, hogy drága gyermekeik a székely kisváros domboldalán alusszák majd örök álmukat békésen. Nekünk, gyergyószentmiklósiaknak is fáj a fehérvári honvédek halála. Ezért kell a legnagyobb tisztelettel emlékeznünk és gyermekeinknek, unokáinknak is tovább kell adnunk az emlékezés lángját, hogy az soha ne aludjon ki.”

Az ünnepi megemlékezésen koszorút helyezett el Fejér megye és Székesfehérvár nevében dr. Simon László kormánymegbízott, Deák Lajosné önkormányzati képviselő és Dancs Norbert járási hivatalvezető, Gyergyószentmiklós városa nevében Len Emil Balázs alpolgármester. A Magyar Honvédség Parancsnokságát Sándor Zsolt dandártábornok képviselte. Koszorút helyezett el vitéz Smohay Ferenc magyar királyi zászlós, a gyalogezred utolsó élő tagja, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör, a Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző Egyesület, valamint a Történelmi Vitézi Rend képviselői. Az emlékező fehérváriak virágainak elhelyezését követően a megemlékezés a Takarodó elhalkuló hangjaival zárult.

Az ünnepségen készült fotók letölthetőek a Galériából.

fotó: Simon Erika

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Szeptember
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.