Isten éltesse Tiber Lászlót!

2019.09.16. 14:07
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. szetember 16. (hétfő)
A kétszeres válogatott labdarúgót dr. Cser-Palkovics András köszöntötte
 
 
 

Hetvenedik születésnapja alkalmából dr. Cser-Palkovics András polgármester, Brájer Éva alpolgármester és Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok köszöntötték Tiber Lászlót, a Videoton – ma MOL Fehérvár FC – emblematikus játékosát. A Városházán tartott ünnepi beszélgetés alkalmával a fehérváriak korábbi kedvence jelenlegi munkásságáról, a városhoz való hűségről és szociális, közösségépítő munkájáról beszélt.
 
220 bajnoki mérkőzés, 77 gól a mérlege a Vidi színeiben – 1971 és 1982 között – az idén 70. születésnapját ünneplő Tiber Lászlónak. A kétszeres válogatott fehérvári klasszis ezzel az eredménnyel Szabó József és Nemanja Nikolics mögött harmadik helyen áll a klub góllövő-örökranglistáján.
 
A kerek születésnap alkalmából dr. Cser-Palkovics András polgármester, Brájer Éva alpolgármester és Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok köszöntötték a legendát. „Köszönjük szépen a fiataloknak példát állító sportolói pályafutásodat, a városhoz való hűségedet és azt a szociális és közösségépítő munkát, amelyet mind a mai napig végzel. Isten éltessen, még nagyon sokáig, kívánom, hogy még jó pár kerek évforduló alkalmából jó egészségben köszönthessünk!” – mondta a városvezető, amikor átadta a legendás futballistának a Polgármesteri elismerő emlékérmet.
 
Az ünnepi köszöntés kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Tiber László jelenlegi munkásságáról mesélt: „Játékosként természetesen csináltam, amire tehetségemből és tudásomból adódóan képes voltam. Azt, amit most csinálok, jelesül a sérült gyerekekkel való foglalkozást és az utánpótlás-nevelést már szenvedélyből teszem.” Az Ezredéves iskolában végzett munkája kapcsán elmondta, az intézménnyel egy családi tragédia kapcsán kötött ismeretséget, majd a tanításra való felkérésre is azonnal igent mondott. Emellett a MOL Fehérvár FC utánpótlás-nevelésében a mai napig is aktívan részt vesz: „A klub által működtetett óvodásprogramban, Kiss Imrével és Fister Ferenccel napi rendszerességgel foglalkozunk huszonnégy fehérvári óvoda gyerkőceivel. A játékos készségfejlesztő sportfoglalkozásokon természetesen nyitott szemmel járunk, intézményenként nem ritka, hogy nagycsoport után 3-5 gyermek marad futballozni.”
 
„A múlt nélkül nincs jelen!” – hangzott el a találkozó alkalmával. A város polgármestere, alpolgármestere és sporttanácsnoka az ünnepelttel együtt elevenítették fel a múltat: beszéltek az 1976-os szezonról, amikor a Videotont egy pont választotta el a bajnoki címtől. „Az utolsó előtti fordulóban az előttünk egy ponttal listavezető Ferencváros ellen vívtuk a rangadót, amelyet Kutas István, az akkori MLSZ-elnök utasítására Müncz György játékvezető elcsalt. Az utolsó fordulóban pedig már nem volt esélyünk előzni, hiába nyertünk Szegeden, mert a Fradi megvette a Zalaegerszeg elleni meccsét." – emlékezett vissza, hozzátéve, Nyilasi Tibor őszintén elismerte, abban a két-három évben a Videoton volt a legjobb csapat Magyarországon, azonban akkoriban mindig a budapesti csapatokat és játékosokat részesítették előnyben. A kétszeres válogatott labdarúgó nagy szívfájdalmának nevezte, hogy nem játszhatott az 1978-as argentínai világbajnokságon, pedig a bő keretben még benne volt, azonban Baróti Lajos szövetségi kapitány végül az újpesti Nagy Lászlót vitte ki helyette.
 
 
 
A köszöntésen készült képek letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2026 November
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
      
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.