A polgármester vezetett körbe a Városházán

2019.09.22. 16:31
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. szeptember 22. (vasárnap)
A kulturális örökségeink különlegességeit mutatta be a hétvége. Galéria
 
 
 
Vasárnap a polgármester kalauzolta végig az érdeklődőket a Városházán: bemutatta a műemléképület értékeit, és számos érdekességet is elmesélt a Díszteremben, a folyosón, illetve a polgármesteri szobában található emlékekről, tárgyakról – például az éppen felé mutató Mujkó szobrával kapcsolatban. A Kulturális Örökség Napjainak programsorozatában több épület nyitotta ki kapuit, és kínált rendhagyó programot: a Nemzeti Emlékhelyen látványos fényvetítéses tárlatvezetést rendeztek, hagyományosan kulisszajárást szerveztek a színházban, a Hiemer-házban pedig a szabadulószoba rejtvényeit fejthették meg a látogatók. 


A hétvégén számos olyan épület nyitotta ki a kapuit a nagyközönség előtt, amelyek a mindennapokban nem látogathatóak, több helyen pedig rendhagyó programokat kínáltak. A szórakoztatás házait mutatta meg a Tourinform belvárosi sétája, vezetett túrákat szerveztek a Csillagvizsgálóban, a színházban hagyományosan kulisszajárás volt, Királykúton barokk táncház, a Budenz-házban pedig japán kulturális délután várta az érdeklődőket. Szombaton este „Fény derül a dicső múltra” címmel fényvetítéses tárlatvezetés tartottak a Nemzeti Emlékhelyen, azok pedig, akik szeretik a rejtvényeket, A kapitány titkainak a nyomába eredhettek a Hiemer-ház szabadulószobájában.

A Városháza vasárnap délutáni sétáján dr. Cser-Palkovics András polgármester kalauzolta végig az érdeklődőket Kulcsárné Németh Marianna idegenvezetővel: a kapuban Justitia és Prudentia, azaz Igazságosság és Okosság allegorikus szobraitól indult a séta. Az érdekes látnivalók közül megmutatták többek között a folyósón álló kis Mária-szobrot, amelynek története ahhoz kapcsolódik, hogy Szapolyai János maradványait a várost elfoglaló I. Szulejmán kidobatta Szent István bazilikájából. A látogatók megnézték a Díszterem csodálatos emlékeit és értékeit, a bazilikában folyó ásatások során az oltárhoz közel, a padló alól előkerült középkori korpuszt, és megtudhatták, hogy a királyi koronázási emlékek közül a jogarról és a palástról készülő műleírást követően a jövőben ezekről is készül majd hiteles másolat. Az Aba-Novák-falifestményről kiderült, hogy ugyan ezt is lemázoltatták 1948-ban, de a feladatot elvégző kíméletességének köszönhetően egészen jó állapotban megmaradt. A Városházán szervezett sétának a legnépszerűbb állomása mindig a polgármester szobája, ahol az ablakon kitekintve derűsen szemlélték a látogatók az ujját felemelő Mujkó szobrát, valamint dr. Cser-Palkovics András egyik kedvencét, a falon látható gyönyörű gobelint, és kipróbálhatták a polgármesteri széket is. „Ami számomra a legfontosabb benne – a szépségei és értékei mellett –, az a hangulata. Felidézi, kik végezték itt munkájukat a múltban, és gyönyörű kilátás nyílik a város főterére, aminek minden évszakban megvan a maga különlegessége, és ahonnan mindig beszűrődik a Belváros hangulata.” – fogalmazott a helyiségről a polgármester.

 

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.