2019.09.23. 17:36
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. szeptember 23. (hétfő)
Nap-éj egyenlőségi rituálét mutattak be a Palotavárosi tavaknál. Galéria
Géza fejedelem korát idézte meg a Palotavárosi tavaknál rendezett látványos Nap-éj egyenlőségi rituálé. A Borostyánkő hagyományőrzői a harcbemutatót követően megemlékeztek az ősökről, hálát adtak a jó termésért, és enyhe télért imádkoztak az istenekhez, a szellemkhez. A szertartás egyik fő eleme a tűz és a körbejáró közös tülökből elfogyasztott gyógynövénytea volt – az elmúlt év gyümölcséből, a mező ajándékaiból főzve.
Szeptember 23-a az őszi nap-éj egyenlőség napja, a csillagászati ősz kezdete. Az aratás, a betakarítás, a szüret ideje az elvetett mag termésének a szimbóluma, az időpont pedig a fény és a sötétség egyensúlyára is utal.
A Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület néprajzi és történelmi ismeretekre alapozva rekonstruálta, milyen lehetett a X-XI. században egy nap-éj egyenlőségi szertartás. A hagyományőrzők jurtát állítottak, és megmutatták fegyvereiket is, majd az esti program a tűzrakást követően harci bemutatóval kezdődött a Királyok parkjában. Szablya- és kardpárbajok, egy az egy elleni küzdelmek jelentették a bemelegítést, majd előkerült az aprófejű és a jóval nagyobb méretű dán balta, illetve Sidas hadvezér vezetésével az is kiderült, miért hatékony a pajzsfal, és hogyan zajlik a harc az árulások és becsületek körében.
A Palotavárosi tavaknál szervezett rituálé az emlékezés, a hálaadás és a kérés szertartásaiból állt. Hálát adtak a termésért, a jó legelőkért, a hízott állatokért, és enyhe telet kért az égiektől – a Napistentől, a Földanyától, a Szél, a Víz szellemeitől. Az est leszálltával áldoztak a tűzben, minden köszönetet ajándék kísért, és a sztyeppei népekre annakidején jellemző teával – a mai estén kamilla, málnalevél és csipkebogyó keverékével –, közös tülökből fogyasztva ünnepeltek az egybegyűltek. A rituálét Haraszti Zsigmond vezette: „Emlékezzünk először az őseinkre, akik lehetővé teszik, hogy itt álljunk!” – a halottakra, az elhunytakra gondoltak vissza elsőként, hiszen a nappalok rövidülésével a két világ között elvékonyodik a határ, így tartották őseink a források szerint. A X. század környékén a frissen letelepült magyarság nagyon sok nomadizáló elemet őrzött még kultúrájában, mint például a kettős lakás, a nyári és téli szállás rendszerét: ilyenkor a nyári szállásról visszahajtották az állatokat, és egyesülhetett a törzs, a nagycsalád. Ezért is tartottak ünnepet annakidején.
Viza Attila önkormányzati képviselő azt mondta: örömteli, hogy a Királyok parkja autentikus rendezvénnyel töltheti be szerepét. A Borostyánkő hagyományőrzői tizennégy faragott királyszobor között, a tulajdonképpeni őseink szellemét is hordozó téren szólították meg a közösséget.
A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
Szeptember 23-a az őszi nap-éj egyenlőség napja, a csillagászati ősz kezdete. Az aratás, a betakarítás, a szüret ideje az elvetett mag termésének a szimbóluma, az időpont pedig a fény és a sötétség egyensúlyára is utal.
A Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület néprajzi és történelmi ismeretekre alapozva rekonstruálta, milyen lehetett a X-XI. században egy nap-éj egyenlőségi szertartás. A hagyományőrzők jurtát állítottak, és megmutatták fegyvereiket is, majd az esti program a tűzrakást követően harci bemutatóval kezdődött a Királyok parkjában. Szablya- és kardpárbajok, egy az egy elleni küzdelmek jelentették a bemelegítést, majd előkerült az aprófejű és a jóval nagyobb méretű dán balta, illetve Sidas hadvezér vezetésével az is kiderült, miért hatékony a pajzsfal, és hogyan zajlik a harc az árulások és becsületek körében.
A Palotavárosi tavaknál szervezett rituálé az emlékezés, a hálaadás és a kérés szertartásaiból állt. Hálát adtak a termésért, a jó legelőkért, a hízott állatokért, és enyhe telet kért az égiektől – a Napistentől, a Földanyától, a Szél, a Víz szellemeitől. Az est leszálltával áldoztak a tűzben, minden köszönetet ajándék kísért, és a sztyeppei népekre annakidején jellemző teával – a mai estén kamilla, málnalevél és csipkebogyó keverékével –, közös tülökből fogyasztva ünnepeltek az egybegyűltek. A rituálét Haraszti Zsigmond vezette: „Emlékezzünk először az őseinkre, akik lehetővé teszik, hogy itt álljunk!” – a halottakra, az elhunytakra gondoltak vissza elsőként, hiszen a nappalok rövidülésével a két világ között elvékonyodik a határ, így tartották őseink a források szerint. A X. század környékén a frissen letelepült magyarság nagyon sok nomadizáló elemet őrzött még kultúrájában, mint például a kettős lakás, a nyári és téli szállás rendszerét: ilyenkor a nyári szállásról visszahajtották az állatokat, és egyesülhetett a törzs, a nagycsalád. Ezért is tartottak ünnepet annakidején.
Viza Attila önkormányzati képviselő azt mondta: örömteli, hogy a Királyok parkja autentikus rendezvénnyel töltheti be szerepét. A Borostyánkő hagyományőrzői tizennégy faragott királyszobor között, a tulajdonképpeni őseink szellemét is hordozó téren szólították meg a közösséget.
A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!
Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
