Országos Könyvtári Napok – megnyílt Dr. Berta Gábor fotókiállítása az Olvasóteremben

2019.10.01. 08:34
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. október 1. (kedd)
 
 
 
Székesfehérváron is megkezdődött hétfőn az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozata. Ennek keretében Dr. Berta Gábor „A természet csodái” című fotókiállítással mutatkozik be a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. A tárlatot Jakubek Tiborné, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatója nyitotta meg, közreműködött a Pásztor Katalin és Fersch Renáta alkotta Parlan Duó. A kiállítás október 12-ig látogatható.


„A kiállítás tervezésekor az elsődleges az volt, hogy felkeltsem a kedvet ahhoz, hogy nézzünk, sőt ne csak nézzünk, hanem lássunk is. Nagyon felgyorsult világban élünk, és ha úgy tudunk nézni, hogy közben látunk is, tehát nem csak elsuhanunk valami mellett, hanem alaposan megnézzük, elkezdünk rajta gondolkodni. Ilyenkor nemcsak jó képek, hanem jó gondolatok is tudnak születni. Az ember elérkezik egy olyan állapotba, amikor kint van a természetben, hogy – ezt tudjuk, ezt tudományosan is megvizsgálták és megállapították – lecsökken a stressz, csökken a betegségek kialakulásának esélye. A kiállítás lényege, hogy az ez iránti vágyat keltse fel azokban, akik megnézik a képeket.” – emelte ki Dr. Berta Gábor.

A tárlatot Jakubek Tiborné, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta: „Meggyőződésem szerint az embernek ahhoz, hogy szellemileg egészséges maradjon, szüksége van és lesz a természettel való bensőséges viszonyra, az abból fakadó élményekre. A legfőbb érték maga az Élet. Az Élet értéke sem pénzzel, sem más javakkal nem mérhető, azokkal meg nem vásárolható és be nem helyettesíthető. Érték továbbá a nagy tehetségek által keltett érzés, gondolat, amely művészi és filozófiai alkotásokban, valamint előadói teljesítményekben jelenik meg, alapvetően befolyásolva az emberiség életét. Nehezen hozható mennyiségi összefüggésbe a szépség, az igazság, a természet lenyűgöző hatása; ez mind-mind ingyen van, arannyal, ezüsttel ki nem fejezhető. Érték a hűség, a barátság, a becsület, a hazaszeretet, a másokért való munkálkodás teremtő hite, a nagybeteg ápolójának tisztessége, amely nem befektetés, hanem emberség."

Márai Sándor (1900-1989) is finom szálakkal kapcsolódik a természethez. Füves könyv című kötetében, a régi gyógynövény-ismertetőkhöz hasonlóan egyszerű példákkal ír az élet alapigazságairól, az emberi szívről és a körülöttünk lévő világról, arról „hogyan kell lakni, enni, inni, aludni, betegnek lenni és egészségesnek maradni, szeretni és unatkozni, készülni a halálra és megbékélni az élettel. Úgy véli, az évszázadok során az emberi lélek és jellem nem változott, csak az együttélés rendszerei és feltételei alakultak. A civilizáció és a technika fejlődése révén ugyan tájékozottabbá váltunk, de tompábbá is. Mikor még nem voltak műszerek, az emberek „közelebb voltak a világ titkaihoz, az időhöz, a csillagokhoz, a természet jelbeszédéhez”.

„Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával. A hold járása, a szelek fordulása, a nap forrósága, az éjszaka áramai, mindez alakítja személyes sorsunkat, keddi vagy szerdai életrendünket is: az ember hallja, nagyon messziről az intéseket és figyelmeztetéseket, a világmindenség óvó-igazító zörejeit… Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe.” – hangsúlyozta Jakubek Tiborné.

„Zöldebb környezetben az emberek nagylelkűbbek és barátságosabbak. Közelebbi szociális köteléket tartanak fenn szomszédaikkal, erősebb a közösségi érzés, nagyobb a kölcsönös bizalom és a segítőkészség. Szükségünk van az anyatermészetre egészséges életmódunk normalizálásához, legyen midennapjaink része, hogy a szabadban töltünk egy kis időt. Fontos, hogy a jövőben egyre több ember vegye észre az élővilág és a környezetünk pozitív hatásait. A természet szépségeivel való kapcsolat érzelmeket, értelmet, együttérzést és elkötelezettséget hoz ki az emberekből. Az aktív tevékenységek, az élővilág csodálata és védelme sokkal szorosabb kapcsolatot jelent a természettel, mint csak egy rövid séta a szabadban.”

„Ezért csodás ez a kiállítás, hív a természettel való harmóniára, megmutatja a pillanat varázsát, benne lenni és eggyé válni a pillanattal, hiteles, hiszen Gábor, aki ugyanazzal a napi idővel rendelkezik, mint mi, fontosnak és szükségesnek tarja ennek a harmóniának a megélését és megmutatását.” - zárta gondolatait Jakubek Tiborné.

A fotókiállítás október 12-ig látogatható a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében.


A megnyitón készült fotók letölthetőek a Galériából.




Fotó: Simon Erika
Szöveg: Lugosi Balázs
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
23
27
28
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.