Tormay Cecile-t idézték meg az irodalmi napokon

2019.10.07. 18:50
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. október 7. (hétfő)
Bemutatták a Vörösmarty Társaság két új antológiáját. Galéria
 
 
 
 
A színházban délután előadói esttel folytatódott A határon túli irodalom napjai Döbrentei Kornél költővel és Dóka Andrea színművésszel – Tormay Cecile alakját és írásait megidézve. A felolvasás után bemutatták a verseket és versértelmezéseket tartalmazó Carmina Albae Regiae és a prózai írásokból álló Kötéltánc című antológiákat.  


A határon túli irodalom napjai rendhagyó előadással folytatódtak hétfőn délután: a Vörösmarty Színházban Dóka Andrea színművésszel és Döbrentei Kornél költővel találkozhattak az érdeklődők, a házigazda Borbély László író-szerkesztő volt. Az irodalmi rendezvény a Rovásírás egy emlékoszlopra, Hommage – Tormay Cecile címet kapta a Döbrentei-versről; a repertoárban még a Bujdosó könyvből szerepeltek részletek. Az I. világháborút megjárt, az albán fronton harcolt nagyapa emlékére választotta Borbély László az írónő megidézését, aki kortársaként a sorok között őt juttatja eszébe.

A színház kávézójában könyvbemutatóval folytatódott a program: P. Maklári Éva beszélt az első antológiáról, ízelítőt adva a kötet sokszínűségéből. A Carmina Albae Regiae – Verssorok országútján című összeállítás költők és verselemzők izgalmas párbeszéde, többen az alkotók közül mindkét szerepben megjelennek. Olvashatunk költeményt például P. Maklári Évától, Heiter Tamástól, László Zsolttól, Bobory Zoltántól. Akik pedig az olvasataikat megosztják: Péntek Imre, Ferenczy Noémi, Tari István, Bakonyi István stb. Az antológiában Kubik Anna színművész azt fogalmazza meg, a vers csillagként vezeti ember létünket; végül a fehérvári költő, Keszei István szavaival kíván jó utat a költészet kincsei között: „A mindenség örök körtáncában forogva/ lejtem táncom, lényem nem tartja semmi fogva,/ saját testem felett száguldok, mint a szél.”

A Kötéltánc című novelláskötetet Bobory Zoltán ajánlotta. Lukácsy József előszavát olvasta fel, amely a kispróza születésében a csend hangjaira való figyelmet emeli ki. „Az esztétikai élmény mellett ezek a novellák – gyerekkori emlékek, fikciós abszurdoidok, történelmi eseményeknek, szülőknek, nagyszülőknek állított írásos emlékművek (…) – olyan történetek, amelyek elmesélhetők és átélhetők”. Az antológiában a szerzők – köztük László Zsolt, Sohonyai Edit vagy Szegedi Kovács György – fotói mellett néhány soros vallomás, ars poetica, önreflexió is olvasható a művek előtt. A költő két fiatal szerzőt emelt ki: Kürthy Rékát és Prax Leventét, aki a társaság díját vehette át a nap folyamán.


A rendezvényen készült fotók letöthetőek a Galériából!





                                       

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
23
27
28
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.