Magyarok Nagyasszonya - püspöki misével ünnepelték az öreghegyi templom búcsúnapját

2019.10.09. 09:40
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. október 9. (szerda) 
Ma is bízhatunk Mária segítő kezében!    Galéria
 
 
 
 
 
Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpatronája ünnepén Spányi Antal megyés püspök celebrált szentmisét a város papságával október 8-án, kedden az öreghegyi templom búcsúnapján. Az eseményen részt vett dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is.

„Ez az a megye, ez az a város, ahol Szent István király felajánlott bennünket a Szűzanyának. Ez az a város, ez az a megye, amelyek címereiben, zászlaiban ott látjuk a jelenetet: a szent király Szent Imre herceg sírjánál imádkozva Máriának ajánlja Magyarország Szent Koronáját.”
- emelte ki szentbeszédében Fehérvár püspöke.

Spányi Antal arról is szólt, hogy mi Mária népe vagyunk. Kell, hogy ezt mélyen átéljük, a szívünkbe fogadjuk, és lelkünk minden rezdülésében jelen legyen. Szent királyunk pontosan tudta, hogy valójában Mária mindnyájunk édesanyja, így jutott eszébe életének utolsó napján, hogy neki ajánljon minket.  Ez azt is jelenti, hogy nem csak a magam egyéni életét kell Mária példája nyomán élni, hanem ennek a nemzetnek, Mária népének is krisztusi módon kell élnie. Mária megsegített a legkülönbözőbb nehézségekben, a válságos órákban és bátran mondhatjuk: segítség nélkül ez a nemzet már régen eltűnt volna más nemzetekkel együtt a történelem süllyesztőjében. De vagyunk, mert Mária vigyázott ránk! Velünk volt abban a válságos időben, amikor István kilehelte a lelkét és kérdéses volt, hogyan lesz tovább ennek a népnek a jövője. Jöttek a próbatételek, jöttek a harcok, - olykor testvérharcok is - jöttek a tatárok, a törökök és még ezernyi próbatétel és mi itt vagyunk.

Újabb próbatételek előtt állunk. Azt mondják, hogy nem érték egy nemzet saját karaktere és a kereszténység legfeljebb saját kamránkba való kacat. Látjuk, hogy mennyiféle módon próbálnak elbizonytalanítani bennünket hitünkben és magyar mivoltunkban. Ma is bíznunk kell Máriában, aki oly sokszor megmutatta az anyai szeretetét. Ha hozzá térünk, ugyanúgy megmutatja erejét és hatalmát.

Fontos, hogy ne csüggedjünk, ne legyintsünk, ne mondjuk, hogy úgysem tudjuk megvívni ezt a harcot. Tudnunk kell, hogy érték a magyar család, érték a családban a magyar gyermekek jelenléte és ezt segíteni kell, mint ahogy most segítik is azok, akik a közhatalmat gyakorolják felettünk.

Imádság és mindennapi fegyelem. A másik felé szeretetben való odafordulás. Megújulni tudás, ha kell, újrakezdeni tudás. De szükséges, hogy mindezt közösségben is megtegyük. Saját sorsunkat kezünkbe véve, felelősen döntsünk. Tudjuk, hogy tetteinknek következményei vannak, felelősséggel tartozunk nemcsak magunknak, a szomszédnak, a városnak, a megyének és az országnak, hanem az utánunk jövő nemzedéknek is.

„Ha együtt, következetesen, bátran kiállunk, ha együtt tudunk értékeket képviselni és nem húzódunk csendben félre, amikor nagy hangú, de üres fejű emberek kurjongatnak, ígérgetnek vagy fenyegetnek, akkor az, amit Szent István királyunk megálmodott - hogy Mária oltalma alatt az ő nemzetének szent jövője lesz - valóra válik!”
- zárta gondolatait Spányi Antal, püspök.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



Szöveg és fotó: Lugosi Balázs

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 Október
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
23
27
28
   
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.