Irányok: kortárs festészet Székesfehérváron

2019.10.15. 19:45
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. október 15. (kedd)
Megnyílt a Tópartiban az őszi tárlat. Galéria 
 
 
 
 Irányok: ezzel a címmel nyílt meg ma a Tóparti őszi tárlata. A kiállításban a művésztanároknak és a helyi művészeknek az alkotásai szerepelnek - azzal a törekvéssel,  hogy egyéni világlátást közvetítő műveket mutassanak meg, és hogy  a hagyományos festészeti műfajokon kívüli területekre is kitekintsenek. Többek között Ujházi Péter, Csala Sándor, Kovács Árpád, Szarka Tamás, Végvári Beatrix és Revák István képei is megcsodálhatók a gazdag, kreatív anyagban.  


Mától lehet megnézni a őszi képzőművészeti tárlatot a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban. Az Irányok című kiállítás az intézmény művésztanárainak és a Székesfehérvári Művészek Társaságából meghívott művészeknek az alkotásaival együtt ad képet a látogatóknak, merre tart ma a kortárs festészet. A nyitó ünnepségen dr. Vizi László Tamásné igazgató köszöntötte a megjelenteket: a hagyományok idén újdonságokkal egészülnek ki, hiszen az eseménnyel a gimnázium csatlakozott a magyar festészet napjához. A nagy művészi gazdagságú, kreatív tárlat igazi ünnep, amiben nagy élmény, hogy a helyi művészeti társasággal közösen szervezik, fogalmazta meg. 

Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntő gondoltai között kifejezte, hogy a kiállítás szimbolikus alkalom a város, a diákváros életében: "Kultúra nélkül nem beszélhetünk közösségről, sem pedig közösségfejlesztésről: ezek a szempontok ebben a kiállításban mindig megjelennek. (...) Ennek a kiállításnak egy missziós jellege is van - pont azért, mert egy iskolában van. Ráveszi a fiatalokat, hogy megálljanak egy pillanatra, rácsodálkozzanak egy képre, egy alkotásra. Így természetessé válik számukra, hogy a kultúra itt van körülöttünk." - és hangsúlyozta annak a kapcsolatnak a fontosságát, ami a város művészközössége és a művészeti iskola közössége között működik. 

A tárlatot Végvári Beatrix, a Tóparti művészeti tagozatának a vezető tanára ajánlotta a közönségnek: arra törekedtek, hogy egyéni világlátást közvetítő műveket hozzanak, és hogy  a hagyományos festészeti műfajokon kívül formai vagy stiláris kapcsolatban álló területekre is kitekintsenek - fogalmazta meg a kiállítás koncepcióját. A festészet műveléséről, az alkotás folyamatáról azt mondta, egyfajta szellemi megismerés - a képek nagyon személyesek, így önarcképeknek is, lelki tájnak nevezhetők. Az aulában 14 alkotótól láthatók művek, amelyek közül például Büki Zsuzsanna digitális festményei izgalmas, rétegett valóságot mutatnak be, Csala Sándor - a tervező grafikusok oktatója - bravúros olaj portrét hozott,  Kovács Árpád karakteres képein Székesfehérvárt látjuk, Könyv Kata az emberi viszonyokról egy expresszív képet állított ki, Szarka Tamás két kerámiaképet, képkeretet mutat be, Revák Istvántól játékos vonalkultúrájú, a természet által ihletett alkotást láthatunk, Végvári Beatrix papírmunka-kísérlettel, Ujházi Péter festőművész pedig karakteres, de mégis könnyed, ironikus képpel  gazdagítja a tárlat anyagát. 

Az igazgató a város és azon belül a gimnázium diákságáért végzett munkájáért köszönetképpen a Tehetséges Tópartis Tanulók Alapítványának elismerő plakettjét adta át a polgámesternek, és sok sikert kívánt a következő évek városvezetői feladataihoz.

A nyitó rendezvényen a tizedeikes művészetis tanulók adtak műsort. 

 

A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!





Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.