Aki a Szózat soraival üzent ’56-ban

2019.10.23. 11:30
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. október 23. (szerda)
Skorka Károly emléktábláját avatták fel a Hírlap épületén. Galéria
 
 
 
Skorka Károly újságíró és költő az egyik székesfehérvári áldozata volt az ’56-os forradalomnak: az ő nevéhez fűződik a betiltott Új Fehérvár című újság megjelentetése és a munkásmozgalmi jelszó kicserélése a Szózat kezdő soraira – börtönben halt meg 1963-ban. Az igazságkereső, csendes hős emlékére avattak ma emléktáblát a Fejér Megyei Hírlap épületén. 


Skorka Károly az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozata volt: a tököli börtönben halt meg 1963-ban. Az igazságkereső, csendes újságíró – akit a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság intézőbizottságának elnökévé választottak – jelentette meg a betiltott Új Fehérvár című újságot, és a Világ proletárjai, egyesüljetek! jelszó helyére a Szózat kezdő sorait írta: „Hazádnak rendületlenűl légy híve, oh magyar!” – emiatt is ítélték tíz év börtönbüntetésre. Titokban kellett eltemetni, de a sírok mellett megállva több százan vették le kalapjukat, kulcsolták imára kezüket, amikor a rögök kopogtak koporsóján. „Magyarság, őszinte hazaszeretet és az embertársaink szeretete.” – ezeket idézte fel Skorka Éva édesapjáról.

Nagy Zoltán Péter
főszerkesztő köszöntötte az ünnepség résztvevőt. Az emléktáblát szándékosan nem „leplezik le”, hiszen az a korszak, amely oda juttatta Skorka Károlyt, hogy 1963-ban börtönben kellett meghalnia, az a korszak már egyszer lelepleződött – fogalmazta meg.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester beszédében a visszaemlékezés apropóján arról a veszteségről szólt, ami egy ember halálával egy egész család életének megnehezítését, ellehetetlenítését is magában foglalja, és veszteséget jelent a barátoknak, a munkatársaknak, a kortársaknak is. „Az emléktábla mégiscsak azt hirdeti, hogy akik akkor vesztesnek tűntek, azok valójában győztek. Az ő emléküket őrizzük, őket tartjuk a hőseinknek és olyan elődeinknek, akikre érdemes a szemünket fölemelve leróni a tiszteletünket.” – És a szabadságban, független nemzetben élők háláját, köszönetét tolmácsolta.

Az utolsó szó jogán
Wittner Mária `56-os szabadságharcos ezt a címet adta beszédének, és a hazugságok lelepleződésének szükségszerű bekövetkezéséről fogalmazott meg gondolatokat. „A gyilkosnak is hamarább bocsátani meg, mint az árulónak.” – Márai Sándort idézve a hazaárulókkal szemben azt mondta: szóljon az emlékezet a mindig tisztákról, az áldozatokról, a mártírokról! A lelkünkben őrzött emlék ad erőt a haza szeretetéhez és megtartásához sok évtized elteltével is, fogalmazta meg.

Spányi Antal
megyéspüspök leróhatatlan adósságnak nevezte az ’56-os hősök áldozatát, és Skorka Károly emlékéről azt mondta: „Fontos, hogy példakép legyen: hogy a fiatalok az ő életét is ismerve, azokat az erényeket – amelyek a mindennapjaiban és ez emlékében ott vannak – úgy fogadják magukba, hogy áldozatosan tudják szeretni és szolgálni a nemzetet.” – majd megáldotta az emléktáblát.


A rendezvényen készült fotók letölthetőek a Galériából!







                               

Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Molnár Artúr
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.