Átadták és megszentelték Siklósi Gyula síremlékét a Béla úti temetőben

2019.10.29. 17:44
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. október 29. (kedd) 
Barátok összefogásával valósult meg a kezdeményezés.     Galéria  
 
 
 
 
 
Meghitt, méltósággal teli szertartás keretében avatták fel és szentelték meg dr. Siklósi Gyula síremlékét a Béla úti temetőben. A kezdeményezés a régészprofesszor néhány közeli barátjának összefogásával és anyagi támogatásával valósult meg. Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester úgy fogalmazott, Siklósi Gyula ma is ott van annak a városnak a mindennapjaiban, melyet ő a szívéhez emelt és szolgált egy életen át.

Székesfehérvár történelmének legnagyobb ismerőjeként és krónikásaként tartják számon dr. Siklósi Gyula régészt, történészt. A sváb szülők gyermekeként 1949-ben Budapesten világra jött tudós több mint három évtizeden át kutatta és dokumentálta Székesfehérvár dicső múltját, európai nagyságát. A középkori város legnagyobb ismerője bár nem helyi születésű volt, mégis megérdemelten vált az egykor virágzó székesfőváros polgárává. 2012-ben Székesfehérvár Díszpolgára címmel ismerték el az életművét, 2014-ben pedig átvette a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést. A város pótolhatatlan veszteségként élte meg, amikor hosszan tartó, súlyos betegség után 2017. február 16-án elhunyt. Végső nyugalomra 2017. március 7-én helyezték a Béla úti temetőben.

Néhány közeli jó barátja kivételes kezdeményezést valósított meg azzal, hogy közös összefogással állítottak síremléket dr. Siklósi Gyula tiszteletére. Az alkotás alapja egyedi pecsételésű téglákból áll, melyekhez hasonlókkal gyakran és szívesen dolgozott a régész is a kutatásai során. A síremlék nagyméretű köve - melyen Siklósi Gyula neve olvasható - a polgárdi kőbányából származik, ebbe illesztette bele Kocsis Balázs szobrász a csizmát formáló díszkorsót. A barátok törekedtek arra, hogy a diszkréten dekoratív, ugyanakkor mutatós és kifejező síremlék minden eleme tükrözze Siklósi Gyula város iránti elkötelezettségét és életművének jelentőségét.

Az ünnepélyes avatáson ott voltak a barátok, a családtagok, az egykori kollégák és ismerősök, Székesfehérvár és Fejér megye vezető tisztségviselői, képviselői. 

„Siklósi Gyula nyughelyére végre síremlékként tekinthetünk, már nem csak egy hant van fölötte. Beleszorultak egy kőbe azok az emlékek, melyeket ő olyan sokszor elmondott nekünk. Negyven éven keresztül Gyula ott volt minden gödörben, minden egyes földben ütött résben, azért, hogy a múltat kutassa. Számára Székesfehérvár volt a legfontosabb város, maga a történelem.” – fogalmazott az eseményen Nagy Zoltán Péter, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője.

„Itt állunk Siklósi Gyulára emlékezve. Nem messze álltunk itt akkor is, amikor az utolsó útjára kísértük. Akkor közösen megfogadtuk, hogy emlékét nem felejtjük, meg fogjuk őrizni. Hitet adtunk annak, hogy ő itt van közöttünk nem csak egy-egy kiemelt napon, hanem a mindennapokban is abban a városban, melyet ő a szívéhez emelt és szolgált egy életen keresztül.” – mondta emlékező szavaiban dr. Cser-Palkovics András polgármester. Kiemelte, hogy vitás tudományos ügyekben, kérdésekben Siklósi Gyula mindig felvállalta a saját véleményét, melyet igazolt és bizonyított is.

A városvezető hozzátette, a professzor nevét őrzi egy várostörténeti verseny és egy kutatóintézet is. A legújabb kutatások visszaigazolják azokat az eredményeket, melyeket ő hagyott ránk, és melyeknek a képviseletét bízta rá a jövő nemzedékekre, a jövő szakembereire, régészeire és történészeire.

Az emlékező beszédek után Spányi Antal megyés püspök szentelte meg a síremléket. A szertartás zárásaként a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait és koszorúit.

A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



–    Vége

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.