Egy hangszer a város közösségéért

2019.10.31. 20:55
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. október 31. (csütörtök)
Felavatták az Evangélikus templom orgonáját. Galéria 
 
 
 
Ünnepi istentiszteleten avatták fel az Evangélikus templom orgonáját a reformáció 502. évfordulóján, a 150 éves egyházközségben. Szemerei János püspök az egyházi zenével összefonódott hangszernek a közösségben betöltött szerepéről szólt, dr. Cser-Palkovics András polgármester pedig az összefogással létrejött támogatás mellett a várost a hit és a kultúra életében is szolgáló létesítmény fontosságát emelte ki.  


A protestáns közösségek iránti megbecsülés jeleként, a Reformáció Emlékévében jelentette be dr. Cser-Palkovics András polgármester: befejezik az Evangélikus templom orgonájának az építését – ami a templom, a hitélet, a lelkiség és a város kulturális életének a hozzátartozója. A város 35 millió forint értékű támogatásának köszönhetően, valamint az EMMI 3 millió forint értékű kiegészítő támogatásával készült el az orgona, amelyet csütörtökön este ünnepi istentisztelettel avattak fel.  

Szemerei János
, a Nyugati Egyházkerület püspöke a 98. zsoltárból idézett: „Énekeljetek az ÚRnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja.” A kettős ünnepen egyrészt a reformációban kapott, az embert felemelő teológiai igazságért, másrészt az új orgonáért – amely a zene csodája által közösséget kovácsol – mondott köszönetet. Luther gondolatai alapján a zenéről mint Isten adományáról beszélt, amely felvidítja az embereket, elűzi az ördögöt, és örömöt, boldogságot teremt. Az orgonát a nagy egyházzenész, Bach tette igazán fölülmúlhatatlanná alkotásaival, mondta, a szakrális zene remekműveit megszólaltató hangszer pedig valóban olyan kincs, ami az egyházi zene kíséretén túl erősíti a közösséget, fogalmazott.

Hosszú évek közös erőfeszítésének az eredménye, hogy elkészült az orgona, és összefogás eredménye az a támogatás, amit a város biztosíthatott, köszönhetően a helyi gazdaság résztvevőinek, munkájának, fejezte ki dr. Cser-Palkovics András polgármester: „A mai eredmény is, a mai átadó is egy közösség összefogásának az erejét mutatja.” Köszönetet mondott Teleki Miklós orgonaművész óriási, az orgona elkészítésébe vetett hitéért, valamint a Reformáció Emlékévében felállított bizottság munkájáért, amely munkájával méltóvá tette a programsorozatot – ennek a bizottságnak köszönhető többek között az orgona felújításának a kezdeményezése is. A polgármester a közösség szolgálatában létrejött létesítmények közül példaként említette a Budai úton létrehozott központot, amely a fiatalokat, a gyermekeket is megszólítja. „Most pedig itt lehetek egy templomban, itt vagyok az Isten házában, és azt láthatom, hogy valami megszólalt – és nemcsak a mában szólalt meg, hanem mindig is meg fog szólalni, és Isten igéjét, az ő szeretetét fogja hirdetni, és a város közösségének az erejét fogja szolgálni.” – majd az orgona hitéleti hangszerként betöltött és a kulturális életet is támogató szerepének a fontosságát hangsúlyozta.  

Tuomas Tölli
, a Kemi testvérvárosbeli evangélikus hitközség igazgató lelkésze is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit – annak a testvéri barátságnak, emberi elfogadásnak a gondolataival, amit Székesfehérváron tapasztalnak, és ami a nyelvi, kulturális akadályokat is képes áthidalni.

Az orgonát Teleki Miklós orgonaművész mutatta be: Bach C-moll passacaglia és fúga, valamint Lehotka Gábor Ein feste Burg című műveit játszotta az egybegyűlteknek.


Az eseményen készült fotók letölthetőek a Galériából!







Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.