Örök világosság a temetőkertekben

2019.11.01. 17:34
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. november 1. (péntek)
Ökomenikus megemlékezés a Béla úton
 
 
 
 
 
Mindenszentek napján, halottak napja előestéjén ökumenikus megemlékezés volt a Béla úti temetőben. "Vigasztalás evangéliumának megszólaltatása" címmel versek, énekek hangzottak el, többen mécsest gyújtottak. A történelmi egyházak képviselői imádsággal, szentbeszéddel emlékeztettek az örök életre és Fehérvár polgármestere is megemlékezett az eltávozott fehérváriakról.
 
 
Mindenszentek napja azon szentek ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A 9. század óta kötelező ünnep, az üdvözült lelkek emléknapja, az egyháztan szerint a megdicsőült Egyház ünnepe. A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor halottainkra emlékezünk, hozzátartozóink sírjánál gyertyát gyújtunk, mely az örök világosságot jelképezi.
 
Halottak napja előestéjén már évek óta hagyomány, hogy Székesfehérváron közösen emlékeznek az elhunytakra. A Béla úti temetőben idén is közös megemlékezést volt. Az ökumenikus ünnepség a lélekharang megkondulásával kezdődött, majd a Vox Mirabilis Kamarakórus és a Szín-Tér Egyesület adott műsort.
 
A „Vigasztalás evangéliumának megszólítása” című megemlékezésen a város vallási felekezetei mondtak imát az elhunytakért: Bencze András evangélikus lelkész, Szász Zoltán református lelkész, Tornyai Gábor római katolikus plébános és Kovács Dániel baptista lelkész. A megemlékezésen Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel.
 
 
 
 
A megemlékezés képei letölthetők a Galériából.
 
 
 
 
 
 
 
 
Fotó és szöveg: Bácskai Gergely
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.