A Városháza Dísztermében rendezett emlékülést a Vörösmarty Társaság a száz éve elhunyt Ady Endre tiszteletére. Az eseményen jeles irodalomtörténészek, tudós költők idézték fel a költőóriás és publicista életművének egyes fejezeteit és napjainkra gyakorolt hatását. Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András köszöntőjében igazán különleges és értékes eseménynek nevezte a programot.

Ady Endre a magyar líra egyik legnagyobb hatású képviselője volt, az egyik legbonyolultabb életművet hagyta maga után. A centenáriumhoz kapcsolódó programsorozatba illeszkedő emlékülésen színvonalas irodalmi előadásokra várta az irodalombarátokat a Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár Önkormányzata, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata, a Vörösmarty Mihály Könyvtár, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház, valamint a Gorsium Művészeti Szakgimnázium.

Az emlékülés nyitó momentumaként az Intés az őrzökhöz című költeményt hallhatták a résztvevők felvételről, Latinovits Zoltán előadásában.

A vendégeket dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. „Mindig különleges alkalom, amikor az irodalom jön be ide, a Városházára, köszönhetően azoknak az embereknek, akik évről évre jobbnál jobb, szebbnél szebb és értékesebbnél értékesebb irodalmi délutánokat, estéket varázsolnak ide. A mai nap igazán különleges, Ady Endre okán!” – fogalmazott a városvezető. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy az emlékévben izgalmas előadásokat hallgassunk a költőről, és ezáltal értékekben legyünk gazdagabbak.

„Köszönetemet fejezem ki azért, hogy a Városháza most már sok év óta minden alkalommal igent mond a kérésünkre, és a nagy írói, költői életműveket bemutató emléküléseket a Díszteremben tarthatjuk meg… Olyan értékek közvetítését valósítjuk meg, amelyek igencsak fontosak.” – emelte ki Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, az emlékülés elnöke és moderátora.
Úgy fogalmazott, Ady Endre életműve mindig sok vitát váltott ki, a költő életében és halála után egyaránt. Napjainkban is rengeteget lehet róla olvasni a világhálón, hol támadják, hol istenítik, dicsőítik őt. A nagy gondolkodók ki tudták vívni egyesek ellenszenvét, ez alól Ady sem lehetett kivétel. Azonban szükséges szétválasztanunk személyiségében a költőt és az újságírót, aki a kor követelményeinek megfelelően írt és dolgozott, és mindenben szenvedélyesen állást foglalt. Ha voltak is tévedései, az nem csökkentheti a költői életmű vitathatatlan értékeit.

Első felszólalóként Ködöböcz Gábor irodalomtörténész tartott előadást „Az első világháború reflexiója Ady Endre lírájában” címmel. „Nagy élménysűrűségű, ingergazdag pályája során Adynak kétségkívül a háború jelentette a legsúlyosabb kihívást. A létrontás, a világomlás rettenetében úgy kellett helytállnia emberként és magyarként, hogy közben költőként is hű maradjon önmagához. A háborús hisztéria közepette nem csak költői identitását, de művészi, emberi integritását, épségét is meg tudta őrizni.” – fogalmazott az előadó. Ködöböcz Gábor arról is szólt, Ady egész művészi, emberi hitvallása abból fakad, hogy gyűlöl mindent – az elnyomást, a szegénységet, a maradiságot és a háborút – ami az élet kiélését akadályozza, vagy lehetetlenné teszi. Ady nem egyszerűen szembehelyezkedett a háborúval, de közben ember is tudott maradni.

Az emlékülés Sebők Melinda „Babits Mihály Ady-képe”, Bence Lajos „Nehéz idők krónikás-énekese”, végül Petőcz András „Ady-variációk napjainkban” című előadásával folytatódott a Városházán.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.