Az elektronikus közigazgatásról tanácskoztak a 2019. évi jogásznapon a Városházán

2019.11.08. 12:26
MEGHÍVÓ - 2019. november 8. (péntek) 
Milyen a jelen és milyen lesz a jövő ügyintézése?     Galéria
 
 
 
 
 
A Városháza Dísztermében rendezte meg 2019. évi jogász napját a Magyar Jogász Egylet Fejér Megyei Szervezete. A hagyományos szakmai tanácskozás témája volt, hogy jelenleg hol tart és miként fejlődhet, változhat a jövőben az elektronikus ügyintézés a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

A jogászfórum célja elsősorban a tájékoztatás és az oktatás volt tekintettel arra, hogy a XXI. században az elektronikus ügyintézés folyamatosan fejlődik, és új területeken is lehetőség kap. A tanácskozás mind a jogászok, mind pedig a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek részére hasznos információkkal szolgált a jelenben és a jövőben alkalmazandó eljárásokról, az ügyintézéshez kapcsolódó kérdésekről. Az elektronikus kommunikáció, a nyomtatványok használata, a fizetés, az aláírás ma már nem idegen sem a közigazgatásban, sem az igazságszolgáltatásban. A technikai előrelépések és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt indokolják a folyamatos fejlesztést, a sikeres szakmai alkalmazáshoz, az ügyfelek ügyintézésének elősegítéséhez és gördülékennyé tételéhez pedig elengedhetetlen az elektronikus ügyintézéssel foglalkozó dolgozók felkészülése és folyamatos továbbképzése.

A tanácskozáson dr. Bóka Viktor, az MJE Fejér Megyei szervezetének elnöke, Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője köszöntötte a megjelenteket és ismertette a szakmai nap tematikáját.

A fórumot dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg. Hangsúlyozta, napjainkban a technológia nagyon gyorsan fejlődik, az információs társadalom folyamatosan bővül. Olyan új generációk születnek, akik már nem tudják elképzelni a hétköznapi működésüket az okostelefonjuk nélkül, és ezzel igyekeznek minden ügyet elintézni. Közben nagyon sokan vannak olyanok, akik a hagyományos ügyintézést preferálják. Ezt nem könnyű összehangolni, az elektronikus ügyintézés még a hagyományos mellett, és nem azt kiváltva működik, ami sokszor duplikált feladatmegoldást kíván a dolgozóktól. Az átmeneti időszak éveit túl kell élni, közben folyamatosan meg kell fogalmazni az előrevivő szakmai kérdéseket és válaszokat.

A tanácskozás első előadását Dán Mihály, a Belügyminisztérium E-közigazgatási Főosztályának e-közigazgatási referense tartotta arról, hogy mit hoz a közeljövő az e-közigazgatásban. Elmondta, hogy a 2000-es évek óta kormányokon átívelő cél az egységes elektronikus ügyintézés megteremtése, a szervek és az ügyfelek adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentése. Az alapokat jelenleg három pillér – a 2014-2020-as Nemzeti Információs Stratégia, az E-ügyintézési törvény, valamint a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program – adja meg.

A további előadók között szerepelt Dr. Kékedi Szabolcs, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának főosztályvezetője, akinek előadása a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartásról szólt. Dr. Réti László ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet főtitkára, a Magyar Ügyvédi Kamara Törvényelőkészítő Bizottság elnöke az ügyvédek és az interoperabilitás témakörében osztotta meg gondolatait.

A jogásznapon szintén rész vett Prof. Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke.


A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.



 

 

Szöveg: Havasi Tímea

Fotó: Simon Erika
 

 

 

 

Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.