Újabb konferenciával és iskolai vetélkedővel folytatja munkáját a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság

2019.11.11. 14:06
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. november 11. (hétfő) 
Szombaton a Városházára várják az érdeklődőket. 
 
 
 
 
 
 
Folytatja munkáját a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság. A tudományos testület november 16-án, szombaton a Városházán újabb konferenciát szervez, melynek a témája a politikai útkeresés és a konszolidáció lesz 1919-1920 fordulóján. A Bizottság Trianon 100 címmel versenyt is szervez a székesfehérvári és Fejér megyei általános és középiskolások számára. A vetélkedő célja, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a magyar történelem egyik legfontosabb eseményére, annak helyi vonatkozásaira. A részleteket sajtótájékoztatón ismertették.

„A tavaly novemberben Székesfehérvár Közgyűlése által létrehozott Trianon Centenáriumi Emlékbizottság rendkívül aktív szakmai szerepet vállalt abban, hogy a száz évvel ezelőtti eseményeket megismertesse a város lakóival.”  - fogalmazott dr. Vizi László Tamás Phd, a testület elnöke.

Elmondta, hogy november 16-án, szombaton 10.00 órától a Városháza Dísztermében az ötödik tudományos konferenciát rendezi meg a testület a támogató partnerszervezeteivel közösen. A tanácskozás témája: Politikai útkeresés és konszolidáció 1919-1920 fordulóján. 1919. november 16-a történelmi jelentőségi nap, hiszen Horthy Miklós fővezér ezen a napon vonult be Budapestre a nemzeti hadsereg élén, és visszafoglalta a fővárost. Ezt megelőzően november 12-én a hadsereg bevonult Székesfehérvárra is, ami valójában a főpróbája volt a budapesti megérkezésnek. 

A konferencia irányadó mottójaként választották Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök kormányprogramjának bevezető mondatát: „Mi elindulunk egy elpusztult ország rögös, elromlott, rossz országútján, kicsiny eszközökkel, de nagy hittel és nagy reménnyel…”. Ez a mondat valójában rámutatott arra, hogy 1919 őszén, 1920 elején milyen kritikus helyzetben volt az ország a vesztes világháború, a forradalmak és az ellenforradalmak, a román megszállás és a kifosztás után. Ebben a helyzetben kellett találni olyan politikai megoldásokat, melyeket a szombati konferencia tárgyal.

Az előző konferenciák tematikájához hasonlóan a résztvevők ezúttal is nemzetközi kitekintéssel kezdenek, megvizsgálják, hogy 1919-1920 fordulóján a győztes nagyhatalmak hogyan látták Magyarországot. Ezután megvizsgálják azokat az alternatívákat, melyeket a magyar politikai elit felvázolt, lesz szó az alkotmányos jogrend helyreállításáról és a Simonyi-Semadam Sándor kormánya által elkezdett politikai-gazdasági konszolidációs folyamatról.

Egy kevésbé ismert, de annál érdekesebb időszakot és annak jelentős személyiségeit ismerhetjük meg behatóbban a szombati konferencián, melyre tisztelettel invitálunk minden érdeklődőt.” – emelte ki dr. Vizi László Tamás elnök.

A Trianon Centenáriumi Emlékbizottság egy történelmi vetélkedőt is meghirdetett az általános iskolák felső tagozatosai és a középiskolások körében, a székesfehérvári és a Fejér megyei intézményekben. A testület célja, hogy a trianoni békediktátum közelgő centenáriumi évfordulója alkalmával ráirányítsa a fiatalok figyelmét a modern kori magyar történelem egyik legfontosabb eseményeire, azok helyi vonatkozásaira. A versenyre háromfős csapatok jelentkezését várják, akik tudományos igényű, maximum 10 perces dokumentumfilmmel pályázhatnak 2020. január 31-ig. A verseny döntőjében szóbeli kvíz szerepel a trianoni békediktátumról. A döntős csapatok értékes jutalomban részesülnek, többek között részt vehetnek a leghűségesebb magyar városba, Sopronba tervezett közös kiránduláson.

„A Székesfehérvári Tankerületi Központ nagy örömmel vette, hogy a Trianon Centenáriumi Emlékbizottság meghirdette a vetélkedőt. Fontosnak tartjuk, hogy a tankerületünkben, és egész Fejér megyében tanuló gyermekeink közelebbről megismerhessék szűkebb környezetük hagyományait, történetét, és átérezzék a 2020-as Nemzeti Összetartozás Évének üzenetét.” – fogalmazott Baloghné Szücs Klára szakmai igazgatóhelyettes.

Hozzátette, a Magyarország történetében a legnagyobb nemzeti tragédiát jelentő dokumentum aláírásának 100. évfordulója felé haladva pedagógusként még hangsúlyosabb számukra, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek a tragédiára. Ezért szorgalmazzák, hogy a központjuk által fenntartott iskolákból minél többen vegyenek részt a vetélkedőn.

A részletes pályázati felhívás letölthető a GALÉRIÁBÓL és megtalálható az iskolákban is.


–     Vége

Szöveg: Havasi Tímea  

Fotó: Simon Erika


 

 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2024 Április
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.