A Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémia Fórumot a Magyar Mezőgazdaság Kft. A 2017-ben indított programsorozat székesfehérvári állomásán a városok fenntarthatóságáról, fásításáról, a települések zöldfelületi rendszereiről hallhattak előadásokat az érdeklődők. Székesfehérvár Önkormányzatát Molnár Tamás környezetvédelmi és civil tanácsnok képviselte, aki Székesfehérváron a környezet- és klímavédelmi törekvéseiről beszélt.

A Magyar Mezőgazdaság Kft. 2017. áprilisában indította útjára az Agrárakadémia programsorozatot, melynek keretében évente hat-nyolc fórumot rendeznek országszerte. Témáját mindig az aktuális agrárgazdasági események adják, szerepelt már többek között a földügy, a közös agrárpolitika, vagy a GMO (genetikailag módosított szervezet)-mentesség kérdése is.

A fórumokkal a cég egy olyan rendezvénysorozatot hívott életre, melyeken a plenáris előadásokat követően a résztvevők az elhangzottakat egy interaktív kerekasztal-beszélgetés keretében vitathatják meg. Az Agrárakadémia az ágazati szereplők, a kis- és középvállalkozások, az egyetemek és kutatóintézetek, valamint az agrárminisztériumi háttérintézetek munkatársainak tájékozódását hivatott segíteni. A Corvinuson rendezett Agrárakadémia központi témáját a városok fenntarthatósága, a fásítás, valamint a települések zöldfelületi rendszereinek kialakítása, hasznosítása adta. Az előadók a szakterület elismert szakértői, művelői voltak.

Székesfehérvár lett 2019-ben Magyarország legvirágosabb városa. A rangos elismerés volt az egyik oka annak, hogy itt rendezzük meg a fórumot – fogalmazott Biza Klára főszerkesztő, az esemény moderátora.

A székesfehérvári döntéshozók pontosan látják, hogy milyen lépéseket kell tenniük Székesfehérváron a környezet- és klímavédelem tekintetében. Ezt a fontos célt több irányból kell megközelíteni. – fogalmazott nyitó köszöntőjében Molnár Tamás környezetvédelmi és civil tanácsnok. Hozzátette, hogy Székesfehérvár Közép-Európában unikális példának tekinthető. Szépítjük a várost, folyamatosan jelen vagyunk a Virágos Magyarországért versenyben, és olyan környezetvédelmi kezdeményezések zajlanak, amelyek hosszú évtizedekre meghatározzák az életminőséget. Ide tartozik például a Fehérvár Tüdeje program, az avarégetés betiltása, valamint annak vállalása, hogy a következő öt évben megújítják a tömegközlekedést és kivezetik a káros anyagokat kibocsátó járműveket. Molnár Tamás kiemelte, hogy fontos eszköz a szemléletformálás is, hiszen Fehérvár fenntarthatóságában minden egyénnek megvan a maga feladata.

A nyitó előadást Bíró Borbála, a Főkert Zrt. zöldfelület-fejlesztési osztályvezetője tartotta „Kell-e főkertész egy városban?” címmel. Elhangzott, hogy manapság a zöldterületek rendszerszerű fejlesztése megkerülhetetlen a várostervezési feladatokban.  Azonban számos nagyvárosban – így Budapesten is – hiányzik a zöldfelületek kezelését, fenntartását célzó átfogó koncepció, annak jogszabályi háttere, helyette az egyes beruházásokat, zárványfejlesztéseket külön-külön kezelik, melyeket utólag már nagyon nehéz beilleszteni bármilyen koncepcióba.

Ha van egy településnek főkertésze, akkor részt vesz a városi beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében, a szabályozások és koncepciók megalkotásában, ezek nyomon követésében, illetve kontrollt gyakorol az épített zöldkörnyezet megóvása és fejlesztése terén. Ugyanakkor a szakma súlyos hiánnyal küzd, mivel ma Magyarországon nincs kertészeti-műszaki ellenőri képzés. A döntéseket sokszor az építészethez köthető műszaki végzettségű szakemberek hozzák meg, ami szakmailag helytelen.

Az Agrárfórum további témakörei között szerepelt a fásítási programok megvalósítása, a városi fák élete és az új magyar szabvány a városi fák védelméről, a fenntartható városok üzemeltetése, valamint az, hogy a Virágos Magyarország verseny milyen feladatokat ró a településekre.



A kapcsolódó fotók letölthetőek a Galériából.

 

Szöveg: Havasi Tímea
Fotó: Molnár Artúr