A jövő már ma elérhető Fehérváron: ingyenesen, közszolgáltatásként, teljes esélyegyenlőséggel

2019.11.26. 12:56
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. november 26. (kedd)
Az Alba Innovár tapasztalatait összegezték a Városházán. Galéria
 
 
 
 
Az Alba Innovár Digitális Élményközpont első három évének működéséről, a tapasztalatokról és a jövőbeli tervekről rendeztek ma konferenciát a Városházán. A közgyűlés pénteken tárgyalja a központ további működésének a kérdését: dr. Cser-Palkovics András polgármester összefoglalva a kezdeményezés céljait és szerepét kitért az Önkormányzatnak az oktatásban felvállalt felelősségére, valamint a digitalizáció fejlődése által diktált versenyképesség megőrzésére mind a munkahelyek elvárásaiban, mind a város gazdasági fejlődésében. A szerepek között a polgármester a fehérvári és környékbeli fiatalok alanyi jogon, ingyenesen biztosított oktatását nevezte meg elsőként, és a valódi esélyegyenlőség megvalósulását hangsúlyozta. Az indulás óta 15 ezren vettek részt az Alba Innovár valamilyen programján: Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, az Innovár vezetője is az esélyteremtést, valamint a tanulni tanulás újfajta szemléletének az előtérbe helyezését emelte ki. 



Az Alba Innovár Digitális Élményközpont működéséről és tapasztalatairól szólt a Városházán ma megrendezett konferencia.  

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszöntőjében azt fogalmazta meg, hogy a kezdeményezés óta eltelt három év tapasztalatait fontos összefoglalni: pénteken tárgyalja a közgyűlés a körülbelül 300 millió forintos ráfordítással létrehozott és működtetett Alba Innovár jövőjét. Ez a következő három évben újabb 250-300 millió forintot jelentene, aminek 80-90%-át az Önkormányzat finanszírozná – sem az állam nem jelezte ennek az átvállalását, sem pedig érdemi pályázati struktúra nem jelent meg a megoldásra.

A központ létrehozását idézve fel a polgármester azokat kihívásokat vázolta fel, amelyekre a város választ szeretett volna adni: közöttük az, hogy az önkormányzatnak mi a szerepe egy állami fenntartású és működtetésű oktatási rendszerben. A felelősség a fiatalok iránt megmarad, még ha jogilag nem felelős a város az oktatás tartalmáért és az infrastruktúráért sem, fogalmazott dr. Cser-Palkovics András. Az oktatás tekintetében pedig az élménypedagógia jelentősége mellett a készség alapú tudás elsajátítását hangsúlyozta. Fontos volt a versenyképesség kihívása is a digitalizáció gyors terjedésére adott válaszban – középpontban a munkahelyek átalakulóban lévő elvárásaival, illetve a mindennapokban használt eszközökkel. A versenyképesség azt a kérdést is érinti, hogy a város gazdaságilag jegyzett meghatározó központja maradhasson Közép-Európának, 10-20 év múlva is.

Az IVSZ megkeresésére indult el a pilot program Székesfehérváron: a város a partnerekkel együtt támogató környezetet biztosított az ország első digitális élményközpontjának, amely az egyetlen olyan élményközpont, amit nagyrészt önkormányzat finanszíroz. A szerepek között a polgármester a fehérvári és környékbeli fiatalok alanyi jogon, ingyenesen biztosított oktatását nevezte meg elsőként, és a valódi esélyegyenlőség megvalósulását hangsúlyozta. Ezen felül a központ szerepet vállal a tehetséggondozásban, szakkörök és táborok formájában. A harmadik szerep a felnőttképzés, ilyen keretek között szintén elsőként az országban. Dr. Cser-Palkovics András azt mondta, hogy a munkavállalóknak meg kell érteniük: újfajta tudást és készségeket kell szerezniük a jövőbeli munkájuk érdekében. A felnőttképzésben lassan indul el a rendszer: sem a kkv-k, sem a munkavállalók nem értik ennek a kihívásnak a jelentőségét, fejezte ki csalódottságát a polgármester. Az eszközparkban és szemléletben is különleges okostantermek a legfiatalabb területe a felvállalt szerepeknek, továbbá az egyéb területek, mint a robot a turizmusban, a szociális szektorban.

A polgármester azt mondta, jelenleg jóval kevesebb a támogató, mint kellene, a mecenatúrában jóval többet hozzá lehet tenni a város és a közösség fejlesztéséhez, ahogy az Nyugat-Európában működik. A jövő feladataival kapcsolatban arról a célról beszélt, hogy a megyei jogú városokban legyen digitális élményközpont, továbbá hogy a szolidaritási hozzájárulásból levonható legyen minden olyan cél támogatása, amiben az önkormányzat állami feladatot lát el vagy támogat – legyen szó például a kórház, az Innovár vagy a felsőoktatás támogatásáról.

„Ne csak beszéljünk a fiatalokról, hanem tegyünk érte! (…) A jövő ma ingyenesen, közszolgáltatásként elérhető Fehérváron, teljes esélyegyenlőséggel. Érdemes erre büszkének lenni, és érdemes köszönetet mondani az Alba Innováron keresztül mindenkinek, aki ehhez segítséget és támogatást biztosított!” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András polgármester.

Az Alba Innovár Digitális Élményközpont 3 évének beszámolója és jövőképe címmel tartott előadást Laufer Tamás, a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány, valamint az IVSZ szövetség a digitális gazdaságért elnöke. Az Alba Innovár 1.0 programja a pályaorientáció, az oktatás és a felnőttképzés területén felvállalt és teljesített feladataiban összesen 15 ezer embert ért el. 8 nyári tábort szerveztek, 18 szakkört indítottak, és 32 nyílt napot, illetve 27 egyéb rendezvényt, családi napot szerveztek az elmúlt években. A 7-9-11. iskolás osztályok foglalkozásai 8.229 tanuló, míg az 52 felnőttképzésen vagy konferencián 1355-en vettek részt.

A munkaerőhiány miatt egyre növekvő bérek, a csökkenő képzési aktivitás és a csökkentő versenyképesség összefüggései alapján az esélyteremtés fontosságát hangsúlyozta Laufer Tamás: az Alba Innovár 2.0 többek között a digitális munkaerő képzésében digitális és robotikai vállalati képzéseket végez kompetenciaméréssel és tanúsítással, digitális napközit, szabadulószobát működtet, időskorúakat oktat, valamint támogatja a városi digitális szolgáltatásokat. A legnagyobb kihívás a ma emberének, hogy meg kell tanulni tanulni. – fogalmazta meg.

A 2017 májusában indult programban az utolsó volt az okostanterem fejlesztés, a tervek szerint minden iskolára kiterjesztenék: a pedagógusok digitális közösségének a létrehozása mellett a termek lehetővé teszik, hogy a tanulók ne csak az évi egyszeri látogatás alkalmával vagy szakköri foglalkozáson, hanem a napi tanítás keretein belül is elsajátíthassák az alapvető digitális kompetenciákat. Ezzel a központ szerepe a pályaorientáció és tehetségkutatás és -gondozás irányába mozdulhat. A felnőttképzés célja pedig a már meglévő munkavállalók digitális továbbképzése a versenyképesség megőrzése és a technológiai előrelépés érdekében.

A konferencián készült fotók letölthetőek a Galériából!








Szöveg: Fraller Ildikó
Fotó: Simon Erika
 

 

 

 

 

 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
16
21
22
23
24
25
26
27
28
29
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.