A piac konyhája

2019.11.26. 13:44
SAJTÓKÖZLEMÉNY - 2019. november 26. (kedd)
Szakácsok és termelők konferenciája harmadik alkalommal, Székesfehérváron 
 
 
 
 
Székesfehérváron tartja A piac konyhája című közös konferenciáját a Stílusos Vidéki Éttermiséggel (SVÉT) a Magyar Konyha magazin. A harmadik alkalommal megrendezésre kerülő nagyszabású szakmai találkozó célja ezúttal sem kevesebb, mint megteremteni a párbeszéd és a kapcsolatteremtés lehetőségét a minőségi termékeket előállító magyar termelők és a legjobb szakácsok, vendéglősök között. Az első ízben a fővároson kívül rendezett konferencia fő témái a fenntarthatóság-regionalitás-márkaépítés, a klíma és konyha, valamint a klímaváltozás hatásai a gasztronómiára lesznek. A december 5-i, szerdai programról Brájer Éva, a kulturális ügyek tanácsnoka, Madary Orsolya, a Magyar Konyha magazin lapigazgatója, valamint Ruprecht László séf, a SVÉT elnöke tartottak sajtótájékoztatót.
 
A Magyar Konyha magazin a maga 43 évével Közép-Európa legrégebbi gasztronómiai magazinja. A jelenlegi szerkesztőség épp 10 éve vette át a lapot, céljuk pedig azóta is a modern magyar konyha és a minőségi magyar termékek és termelők bemutatása. A SVÉT-tel közösen 3. alkalommal rendezik meg A piac konyhája elnevezésű konferenciát, amellyel a minőségi termékeket előállító termelők és a legjobb szakácsok, vendéglősök közötti párbeszédet, valamint a kapcsolatteremtés lehetőségét szeretnék elősegíteni. A szakmai nap keretében nemcsak előadásokat, hanem vásárt is rendeznek, ahol bemutatkozhatnak olyan termelők, akik komoly kapcsolatot építettek már ki éttermekkel, beszállítókká váltak. A cél, hogy megvalósuljon a termékek ideális útja a termelőtől az éttermekig, hogy a hazai alapanyagok állandóan jelen legyenek az étlapokon, és hogy találkozzon a kereslet és a kínálat.
 
Egy tisztességes háziasszony mindig tud főzni a saját kertjéből!” – idézte fel Brájer Éva kulturális tanácsnok a fiatal korában vidéken tanultakat. Mint mondta, a Magyar Konyha magazin és a SVÉT konferenciája és célkitűzése sem szól többről, mint hogy a magyar csúcsgasztronómia „házasszonyai” és „háziurai” a regionálisan, vagy legalábbis az ország kertjeiben megtermelt alapanyagokkal főzzenek. Ahogy a tanácsnok elmondta, a gasztronómia iránt érzett elköteleződése már a politikai pályája előtt is jellemző volt rá, később ezért is szorgalmazta elindítani a fehérvári Tuti menza programot. Ruprecht László séffel évekkel ezelőtt ismerkedett meg, csodálta munkásságát, a közös munkát pedig az Európa Kulturális Fővárosa pályázat összeállításánál kezdtél el: „Hitem és meggyőződésem, hogy a magyar gasztronómia a kultúránk elidegeníthetetlen része, ennek jegyében állítottuk össze a séffel a pályázat vonatkozó programelemeit, úgy, hogy ha nem is mi nyerünk, ami sajnos így lett, akkor is meg tudjuk valósítani. Ennek az ideje eljött, óriási megtiszteltetés, és a részemről is hatalmas várakozás előzi meg a december 5-i programot, amikor első ízben láthat vendégül a város a SVÉT-hez kapcsolódó ilyen nagyszabású szakmai programot.”
 
Már tavaly terveztük, hogy a konferenciát szeretnénk ezentúl vidéken megrendezni, és köszönjük, hogy Székesfehérvár támogatta a megkeresésünket. Azért is örülünk, mert tudjuk, hogy Székesfehérváron is példásan működik egy termelői piac, ahol olyan termelők árusítanak, akik a Magyar Konyha magazin és a SVÉT szellemiségét követik.” – kezdte gondolatait Madary Orsolya, a Magyar Konyha magazin lapigazgatója. Mint elmondta, a fehérvári konferencia három témakör köré épül majd: „Nem mehetünk el az elmúlt hónapok legtöbbet hangoztatott témája, a klímaváltozás mellett, ezért tartottuk fontosnak, hogy szóba kerüljön a gasztronómia és a klíma kapcsolata. Felkértük Dr. Kun Ádám evolúcióbiológust, ökológust, hogy tartson előadást a fenntartható gasztronómiáról, az élelmezés jövőjéről, a klímaváltozás kapcsán felmerülő kérdésekről. Ehhez kapcsolódik Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdaság igazgatójának előadása a balatoni halászat fenntarthatóságáról, a vízgyűjtő területek kihasználásáról, a fenntartható takarmányozásról, hiszen ők balatoni kagylóval etetik a pontyokat. A kérdéssel egyébként minden előadó foglalkozik, de a másik téma, a márkaépítés is kapcsolódik hozzá. A gasztronómia területének egyik legismertebb látványtervezője, Ipacs Géza beszél majd arról, hogyan kell felépíteni egy márkát, milyen kihívásokra kell figyelni. Érdekesség, hogy az esti gálavacsora helyszínének, a 67 Sigma étteremnek is ő volt a tervezője. Erről a témáról szól Viski József is, az Agrárminisztérium államtitkára, aki a kistermelői támogatásokról, a szabályozási környezetről tart előadást.”
 
A regionalitás szerencsére már hazánkban is fontos, és újra divatos tényező: két termelői piac mutatkozik majd be, az Élő Tisza és a fehérvári Jancsár Kerti Piac, mindkettő a helyi termékek támogatását és emellett a fenntartható árusítást is célul tűzte ki. Érdekes előadásnak ígérkezik azonban Willmann Fábián, a Németországból Magyarországra költözött kereskedőé is, aki az egyik legizgalmasabb delikatesz boltot húzta fel, közösséget épített a Wekerle telepen, és folyamatosan kapcsolatban van az ország legjobb termelőivel. A regionalitás jegyében Fejér megyét a Csurgódombi Sajtkonyha képviseli, ők a Magyar Konyha oldalain is szerepeltek és példaértékű gazdaságot irányítanak.
 
A szervezők tavaly már meghívtak termelőket a konferenciára, de idén előszőr bővítették ki a programot rendes termékkínálattal. Számukra is meglepetés volt, hogy felhívásukra milyen sokan jelentkeztek, így sajnos a szervező munka végén nem is tudtak fogadni minden, a termékbemutatóra jelentkező termelőt. Az ország minden részéről érkeznek majd a Hiemer-ház udvarárán felállított rögtönzött piacra: Debrecenből Rózsa Péterék a Virágoskút Biogazdaságtól, vásárolható lesz Alemitta csirke a Tisza mellől, Heppenheimer tojás a déli határtól. Kiállít a Hernádszentandrási Biokertészet Miskolc mellől, hidegen sajtolt olajokat hoz el Püspökladányból a Grapoila, az Élő Tiszások magyar citrommal, kivivel és fekete fokhagymával jönnek. Itt lesz a nagydobosi sütőtökös, Tokajból borecet és balzsamecet érkezik, a Bakonyból méz és a környékről sajtosok, a Magyaralmási tej tejtermékeivel és a Sárkeresztúri Hangyák Szociális Szövetkezet pirospaprikával és tökmagolajjal készülnek.
 
Azt mondhatjuk, hogy igazi országos termékvásár lesz a Hiemer Ház udvarán!” – tette hozzá Ruprecht László, a SVÉT elnöke, aki ezer szállal kötődik Székesfehérvárhoz, hiszen maga is itt él: „Jó érzés végre itthon lenni, nagy álmom volt nekem is ez a rendezvény. Sok kiváló séf dolgozik a városban, akik az új gasztronómiai felfogásukkal színesítik a helyi éttermek palettáját. Ennek szellemében rendezzük majd meg a programot záró gála vacsorát is, amelyet a Szárcsa, a Diófa, a Fiastyúk és a 67 séfjei készítenek a 67 Sigma étteremben, amely a jövő évtől csatlakozik a Stílusos Vidéki Éttermiséghez.” A séf elmondta: a SVÉT-tel nem céljuk egy szűk elit kör kialakítása, inkább egy olyan brand és inspiráló kapcsolati rendszer, gasztroközösség kialakítása, amely garancia a kiváló minőségre.
 
A sajtótájékoztatón a szervezők elmondták, hogy a 2013-ban alapított Magyar Konyha Termelői díjat idén a Hiemer Házban adja át Lévai Anikó az ország három legsikeresebb termelőjének.
 
A nagyszabású gasztronómiai konferencia ingyenesen látogatható, azonban előzetes regisztrációhoz kötött. A szervezők a jelentkezést az bago.zsofia.svet@gmail.com címe várják, az igazi gasztrokalandot kínáló vásár azonban szabadon látogatható.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Szöveg: Torma Kinga Regina, valamint Madary Orsolya (Magyar Konyha magazin)
 
 
 
 
 
 
 
 
Oldal nyomtatása

Eseménynaptár

«
2019 December
»
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
      
16
21
22
23
24
25
26
27
28
29
31
     
  • Nincs esemény!
Írja be
a kódot:

Boross Mihály (1815 - 1899) A sajtóterem névadója

Boross Mihály (1815-1899)
Boross Mihály a forradalom és szabadságharc időszakának jelentős megyei politikusa volt. 1815. január 9-én született Ószőnyben. Nagyszülei felvidékiek voltak. Pozsony megyéből származtak a Komárom megyei Ószőnybe, s itt változtatták meg vezetéknevüket, Borostyánról Borossra. A gimnázium elvégzését követően Cegléden, Nagykőrösön, Pápán tanult, majd több éven keresztül joggyakornokként dolgozott. 1842-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Ezt követően rövidebb ideig Tatán gyakorolta az ügyvédi praxist.